Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek
Reformáció Északkelet- Magyarországon meggondolkodtató esetek csoportosította.8 A könyvnek nem csak az volt a hibája, hogy ekképpen féloldalasra sikeredett a reformáció jellemzése, hanem az is, hogy a neves szerző még nem ismerte eléggé a 16. századi birtokviszonyokat, s ezért például Serédi Gáspár pártfogoltjait nagyvonalúan a Perényi családnak adományozta. A régóta húzódó vitában új fejezet nyílt azáltal, hogy 1957-ben Klaniczay Tibor és Makkai László csaknem egyszerre kezdte használni a földesúrtól független mezővárosi reformáció fogalmát. Erre az egyidejűségre aztán Szakály Ferenc 1995-ös könyve csodálkozott rá, éppen abban a fejezetben, ahol a legfrisebb szakirodalom alapján próbált meg érvényes választ találni a régi kérdésre, s - az én olvasatomban — végül azt mondta, hogy is-is.9 A kötetről többek között Péter Katalin írt recenziót, s ebben annak a véleményének adott hangot, hogy a szerző Klaniczayhoz és Makkaihoz csadakozott, de ő (Sárospatak forrásainak alapján) úgy tapasztalta, hogy „a mezővárosok legfőbb jellemzője a földesúri hatalom.”10 11 A kör itt bezárulni látszik. Az én példáim ehhez a témához egy szűkebb régióra, Eszakkelet-Magyarországra vonatkoznak. El kell még azt is mondanom, hogy ezek az adatok egy olyan anyaggyűjtés részletei, amelyet én az 1980-as évek első felében végeztem elsősorban a kiadott forrásokra támaszkodva, ekkor döntöttem el ugyanis, hogy ebbe a kutatási irányba próbálok elindulni. A régió több szempontból is nagyon fontos. A központját a tokajhegyaljai borvidék alkotja, amelynek köszönhetően a mezővárosok egyedülállóan sűrű hálózata alakult ki itt: a bortermelők körül szolgáltatásokra (pincészetre, hordó gyártásra, szállításra, kereskedelemre) és gabonatermelőkre specializálódottak helyezkedtek el. Ekkor lett ez a vidék Magyarország első számú bortermelő helye, s gazdasági virágzását ugyanazoknak a körülményeknek — a mezőgazdasági árak robbanásának — köszönheti, mint amelyek a Szakály Ferenc által elsősorban vizsgált marhatenyésztőket és - kereskedőket fellendítették.11 Ugyanekkor ez a magyar reformáció egyik legfontosabb központja, a mezővárosok papjai és tanárai gyakran a külföldi egyetemeket is megjárták, s itt alakult ki az egyik meghatározó iskola, a sárospataki kollégium. A korai reformáció íróinak többsége itt született vagy itt 8 HORVÁTH János, A reformációjegyében. A Mohács utániféh^ácpd magyar irodalomtörténete, 2. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1957. 9 SZAKÁLY Ferenc, Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdésébe^, Balassi Kiadó, Budapest, 1995 (Humanizmus és reformáció, 23), 9-32. "’PÉTER Katalin, A társadalom egyes tagéban cselekszik, Budapesti Könyvszemle 1997/2. 199-201. 11 A régebbi gazdaságtörténeti irodalom a kérdésről: ZIMANYI Vera, Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, passim, - jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában, bev. MAKKAI László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966,10,110. 145
