Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek

Szabó András

működött, s a relatív túlsúly — ha csökkenő mértékben is — fennmaradt a század folyamán. Azt semmiképpen sem tarthatjuk véledennek, hogy éppen itt született meg az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, s hogy a vidék nyelvjárása lett az alapja a kialakulóban lévő magyar irodalmi- és köznyelvnek

.12 Ezeket az ismert tényeket azért kellett megismételnem, mert az irodalmi és nyelvi szempontokról az egymással vitázó történészek egy része hajlamos megfeledkezni.

Elsőként a kolostorokról és azok pusztulásáról, megszűnéséről szóló adatokat próbálom összegezni. Adataim szerint ezen a vidéken a háborús cselekmények és a két király közötti vákuumot kihasználó főnemesség pusztításai igen sok szerzetesi közösséget érintettek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a középkori egyház válságának köszönhetően sok kolostor szinte magától megszűnt, csak két szerzetesrend, a pálosok és a ferencesek bizonyultak igazán életképesnek. Azt már a régebbi protestáns egyháztörténeti irodalom is többször hangsúlyozta, hogy nem csak a protestáns főnemesség rabolta ki és pusztította el a rendházakat — ez a nemes tevékenység vallástól független volt.13 Erre utalnak az itteni események is: a homonnai Boldogságos Szűz Mária ferences kolostort Katzianer császári hadvezér katonái égetik fel 1528-ban (vagy 1531- ben),14 a diósgyőri pálos rendházat pedig már 1526-ban (tehát még katolikus korszakában) földúlja Serédi Gáspár, hogy aztán 1550-ben végül a törököknek essen végleg áldozatul

.15 Szintén a törökök tüntetik el Eger 1552-es ostroma alkalmával a felnémeti, Szent Mária Magdalénáról elnevezett pálos kolostort.16

Az itáliai egyetemeket végzett Serédi Gáspár, aki 1526 után a század egyik legnagyobb karrierjét futotta be, s a birtokába jutott a regéci és a tokaji uradalom, nem kegyelmezett a pálosoknak, s ez — úgy tűnik — független volt attól, hogy korán a protestantizmus hívévé és pártfogójává vált, inkább vagyonszerző mohóságával állt összefüggésben. 1536-ban vagy 1537-ben emberei kirabolják és lerombolják a tokaji Szent Anna pálos kolostort, a szerzeteseket pedig bebörtönzik.17 Ugyanekkor regéci

12 SZABÓ András, Abaúj és Zemplén művelődési topográfiája a 16. sqáspd második felében = Uő., Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus korából, Balassi Kiadó, Budapest, 1999 (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok, 2), 36—44.

l3ZOVÁNYI Jenő i.m. 73.

14 KARÁCSONYI János, Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, Budapest, 1922-1923,1, 387, II, 75.

15 SZENDREI János, Miskolc város története és egyetemes helyirata, II. kötet: 1000—1800, Miskolc, 1904, 135. — Documenta artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai, 1. füzet, Budapest, 1975. 68. (Ezentúl: DAP)

16 DAP 1. 77, 154.

'TAdalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 1898. 231. - Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, IV. kötet, szerk. KARÁCSONYI János és KOLLÁNYI Ferenc, Budapest, 1909, 556. (ezentúl EtE) - DAP 3. 27. (az eseményt 1536-ra teszi)

146