Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Zoltán József: A megújított Magyar Református Egyház szervezetének kétfókuszos értékelése
S%abó Zoltán József tását. 1526, után fiatalok százai tanultak Wittenbergben (a 16. században 1018-an). A konzisztoriális egyházszervezetet azonban itthon nem nagyon tudták megvalósítani, mivel a summus episcopus-i jogokat gyakorló német fejedelem megfelelője a magyar társadalomszerkezetből hiányzott.8 A konzisztoriális egyházszervezetnek csak bizonyos elemeit sikerült átvenni, amelyek helyet is kaptak a szervezetben. 3. Az egyházszervezet és vezetés Kálvin szerinti elgondolását nagyban akadályozta a Dávid Ferenc által fémjelzett unitarizmus, amely belülről bomlasztotta a kibontakozóban lévő kálvinizmust — véli Bajusz Ferenc.9 Amikor a reformátorok megismerték Zwingli tanításait, a zürichi egyházszervezet megvalósítására törekedtek, majd a 16. század második felében a kálvini irány felé fordultak. Mivel a magyar társadalomszerkezet a svájci kantonokban kialakultaktól nagymértékben különbözött, a kálvini egyházszervezetnek kezdetben csupán nagyon kis hatása lehetett. 4. A lutheri és kálvini irány egyházszervezetét közösen alakította egészen 1592-ig. Ekkor a közöttük kialakult nézeteltérések miatt külön szervezet kiépítésén fáradoztak. 5. Ehhez járult még hozzá a középkori hierarchikus egyházszervezet a maga bonyolultságával, sokrétűségével és hatalmi, vezetési hierarchiájával. 6. Az egyházstruktúra és vezetés megszervezését (tovább) nehezítette a reformáció ügyét védelembe vevő városi tanácsok és földesurak elvárásai az egyházzal és szolgáival szemben. Többek között e miatt, valamint a törökökkel vívott harcokban életét vesztett magas(abb) rangú katolikus egyházi vezetők szolgálati helyeinek betöltetlensége miatt jelentett (némiképp) biztonságot a földesúri pártfogás, mely a 17. században más jelleget öltve tovább erősödött (bizonyos értelemben hivatalossá is vált).10 Ebben az időben éppen ők lettek azok, akik sokoldalú egyházi tevékenységeik miatt immár hivatalosan is részt kaphattak az egyház irányításában mint világi képviselők (pl. a Dunántúlon). Annyira egybeolvadt a Habsburgok által az északi területeken létrejött gyülekezetek mindenféle tevékenysége, hogy a lakosság miatt protestánssá vált a helyi igazgatás is. A szabad községek autonóm szervezete a jobbágy lakta falvak földesúri függése az újonnan szerveződő gyülekezetekre is nagy hatást gyakorolt. A protestáns települések így nagymértékben a földesuraktól függtek. Ennek 8 Nálunk csak Erdélyben volt erre lehetőség. 9 BAJUSZ FERENC: Jegyzetek a református egyházjogról. In: Felekezeti egyházjog Magyarországon (szerk. Rácz Lajos). Budapest, 1992. 153-154. p. 10 Az ágensi hivatal felállítására gondolunk itt elsőrenden, mely lehetővé tette az egyházukhoz hű földesurak nemcsak anyagi, hanem egyéb jellegű támogatását is. Említésre méltó, hogy az ágensi tiszt létrehozása, feladatuk meghatározása sehol sem fordul elő a kánonokban vagy a zsinad határozatokban. Amikor az egyházakat kormányzó papi testületek ezeknek működéséről tudomást szereztek, régen funkcionáló s meghatározott tevékenységet folytató személyekként említik őket a zsinati végzésekben. 82
