Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Adottságok, tények, metaforák - avagy mit láttat egy látlelet? toposzokkal tölti fel.39 A társadalom azonban egy empirikusan feltáruló entitás, amit ugyan lehet társadalomfilozófiai módszerekkel elemezni, de még az ilyen elemzések sem nélkülözhetik az empirikus tapasztalatokat és az ezek nyomán előálló adatokat. Adatokból azonban sajnálatos módon nincsen túl sok, mégis, a meglévő kutatások eredményei — bár nem köz- vedenül tárgyunkra vonatkoznak, de — jelentősen árnyalhatják a felvázolt képet. „A legfontosabb megfigyelés, hogy abban a 4-5 kutatásban, amelyekben elemezhető nagyságrendben vannak adatok reformátusokról és katolikusokról, a legtöbb kérdésben nem mutatható ki érdemi különbség a két egyház tagjai között. Igaz, hogy a reformátusok közül valamivel ( 8- 10 százalékkal) kevesebben hisznek ördögben, pokolban, mennyországban és feltámadásban. Ennek a ténynek a jelentőségét azonban radikálisan csökkenti az az adat, ami szerint mindkét felekezet hivő tagjainak többsége az említett dolgokban egyáltalán nem hisz.”40 A Bibliáról alkotott egyik legerőteljesebb „álláspont pedig, ami szerint ’a Biblia mesék, legendák, történelmi és erkölcsi tanok ember által lejegyzett ősi könyve’ a reformátusok között valamivel általánosabban elfogadott (40,6%) mint a katolikusok között (33,2%). (...) A határozott felekezeti identitású, önmagukat egyházuk tagjainak valló emberek körében ha csak igen-nem választ hagyunk nyitva ... s azt kérdezzük, hogy az emberek hisznek-e Istenben, vagy sem, minden felekezetben jelentős számú tagadó választ kapunk, a reformátusok között egy árnyalattal többet (16,4%, ahol N= 256). (...) Ha pedig azt kérdezzük, hogy az emberek az istenhit és a nem hit változatai közül melyikkel tudnak leginkább azonosulni ... akkor azt találjuk, hogy az Istenben való bizonyosság (’tudom, hogy Isten létezik, efelől nincs kétségem’) a reformátusok között valamivel ritkább (35,5%), mint a katolikusok között (41,9%).”41 Ha pedig a kvantitatív oldalról a kvalitatív felé fordulunk, és rákérdezünk arra, hogy pl. a Szerző által oly magasra 39 Ezek olyan, történetüket tekintve súlyos konnotádókkal terhelt hivatkozásokban öltenek testet, mint pl a felu-város szembeállítása. Ezeket figyelembe véve a sztereotípiák és prekoncepciók természetesen sokat elárulnak a kérdéses valóságképről 40 Tomka Miklós: Vallás és egyház Magyarországon a rendszerváltás kezdetei óta. Néhány elemi megfigyelés. In Thérna, II évf. (2000) 4. sz., 23. p. 41 Ld. uo. Természetesen ezeket az adatokat a maguk helyén kell értelmezni. A Tomka által hivatkozott adatok ugyanis felekezeti megoszlás szerint reprezentatív mintavételen alapuló nemzetközi kutatások magyarországi adataiból származnak, melyek azonban nem tesznek különbséget pl. az adatközlők élőhelye szerint A szociológiai kutatások alapvetően kvantitatív szemlélete ezen felül nem teszi lehetővé itt sem a hit tartalmának cizelláltabb vizsgálatát, bár a felvett változók és attribútumaik azért szigpifikánsak. Olyan kutatás azonban, mely a magyarországi reformátusságot nem csupán vallásosság vagy egyháziasság, hanem a megélt hit kvalitatív vizsgálata alapján interpretálná egyenlőre nincs, mi több, egy ilyen kutatásra igény sem nagyon mutatkozik. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen készült ugyan egy felmérés (Kodácsy Tamás: Reformátusok vallásossága és istenkéfx. Előadás, DC Szociáletikai szekció, 2002. január 8. [ONLINE] 43
