Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Nagy Károly 7.solt értékelt falusi közösségek hite a mindennapokban mit jelent, akkor antiszemitizmussal, hitvallási tudadansággal, felekezeti gyűlölködéssel, destruktív életvitellel, babonákkal terhelt, szétesett szokás-vallásosságot találunk.42 Ezt szoktuk az egyházi közbeszédben — ismét némi eufémiával — tradicionális vallásosságként emlegetni. A két kép között drámai a diszkrepancia. A szerző azonban csupán divergenciát feltételez. Elismeri, hogy „a ’szűrő’, - ti. az a lélekben munkálkodó meggyőződés, amely az egyháztársadalom minden tagját arra vezeti, hogy a körülötte létező világ jelenségeit ezen keresztül kezelje - a hit a társadalom minden tagjánál más és más mértéket mutat, amiből eredendően a környezet — a világ — ménéül választott négy tényezőjének megítélése egyedenként más—más módon, eltérő endményekkel alakul. Hogy e sokféleségből, ezernyi változatból valamiféle megfogható és körülrajzolható egyháztársadalmi kép mégis kibontakozhatik, annak egyetlen biztosítéka jézus Krisztus személye. (...) akit ha a személyiség az ember követ, társadalmi hovatartozása kétségtelenné válik, és legfeljebb arról lehet szó, bogy ennek a követésnek és kötődésnek sokfélesége végül is milyen összképet tud megformálni. ”*3 A „képlet” tehát szerinte sem homogén, ám ebből semmilyen következtetést nem von le. A probléma azonban az, hogy a hit, bár tényleg annak kéne lennie, ekképp tapasztalt formájában nem lehet szűrő, s miután nem csupán a mértéke más, hanem a tartalma s így a minősége is, differenciáló tényezőként sem alkalmazható. Mi lehetne akkor ilyen tényező? A kérdésre sokféle válasz adható, természetesen aszerint, hogy mi miatt akarunk differenciálni. A vallásosság, egyháziasság mérésére a társadalomtudományi gyakorlat viszonylag jól működő kérdéseket fogalmazott meg, megfelelő paramétereket választott. Ezek azonban egy, a hit tartalmát érintő kutatásban nem minden esetben használhatók eredményesen. Magam egy folyamatban lévő kutatás során próbálok ilyen paramétereket megtalálni, kérdéseket kialakítani, ám úgy tűnik, a rendelkezésre álló információk oly hiányosak, hogy előbb a kérdések megfogalmazásához szükséges alapkutatásokat kell elvégezni. 3. A szpcio-kulturális folyamatok meghatározó tényezői A társadalmak - mint azt a Szerző is megállapítja44 — nem statikus, hanem dinamikus, változó entitások. Egy adott társadalomban, mint integrált rendszerben végbemenő szocio-kulturális folyamatok az adott társadalom struktúrája alapján értelmezhetőek. Az, hogy mi meghatározó egy-egv http://www.clrhe.drk.hu/publikációk/drhepub0033.pdf), ez azonban sajnálatos módon több kérdést vet fel, mint amennyire választ tudna adni. 42 Saját lelkészi és antropológiai tereptapasztalataim alapján. 43 Novák: i.m. 63. p. 44 Novák: i.m. 70. p. 44
