Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Nagy Károly Zsolt „Fogalmi meghatározásra — természetesen — szükségünk van”10 11 írja a Szerző, s a következőkben őt tényéktől az adottságok felé követve, s a fentebb említett diszkrepanciára rámutatva megpróbálom azt a fogalmi hálót megragadni, értelmezni, mely által a Szöveg valósága — azaz egyháztársadalmunk ládeletként prezentált valóságképe — értelmezhetővé válik. Ez a valóság egy sajátos mátrixban, mint meghatározott társadalmi szereplők és a társadalmi folyamatokat befolyásoló tényezők összjátéka jön létre.11 1. A társadalom A Szöveg szerint „a társadalom egy bizonyos területen élő embereknek szerves egészként megmutatkozó összessége. ”12 A területi elv általában meghatározó a társadalomdefiníciókban, ám ez a megfogalmazás így kevés. Mit jelent az „egy bizonyos” mint paraméter? Hogyan húzhatók meg a társadalom térbeli határai? Kevéssel később azt olvashatjuk, hogy „aki az egyháznak tagja, az ugyanakkor és szükségképpen az államilag szervezett egységnek, tehát a világi társadalomnak is tagja”j13, aminek alapján a társadalom ezen definíciója egybevág Giddens definíciójával, mely szerint „a társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.”14 A Szerző szerint a világi és az egyházi társadalomról — „alanyaira alapítottan”15 vagyis azért, mert utóbbi alanyai szükségképp előbbinek is alanyai, tehát a két társadalom ugyanazokból az egyénekből szerveződik — egyazon módon lehet beszélni, azaz a társadalom kifejezés tartalma mindkét esetben ugyanaz. Ez a premissza alapvető feltétele annak, hogy „kétfedelű társadalomról” lehessen beszélni. Eszerint a magyarországi társadalomnak valóban részhalmaza a Magyarországi Református Egyház társadalma. Ez azonban „argumentatio a silentio”, ami — tegyük fel, nem szándékosan — megfeledkezik a magyar társadalom és a magyar reformátusság egy máig identikusnak tűnő élményéről, Trianonról, minek következtében a területi, és a később meghatározóvá váló nemzeti alapon párhuzamosan felépített érvelés nem hozható közös nevezőre. Probléma továbbá az is, hogy az egyház - bár a kérdés egyre inkább a világi társadalomra is vonatkozik — mint társadalom, mint közösség lénye10 Novák: i.m., 60. p. 11 Természetesen jelen keretek közt nincs arra lehetőség, hogy a Szöveg teljes hálóját „felbontsam” így kényszerűen kimarad néhány szempont — pl. a gazdaság kérdése, vagy a Szövegből is hiányzó ökológiai és politikai szempontok taglalása csakúgy, mint a Szövegben lévő, a gondolatmenet fő csapásához nem tartozó, de problematikus állítások (pl. a lelkészek közéleti szerepe) körüljárása - amiért előre az olvasó bocsánatát kérem. 12 Ld. uo. 13 Novák: i. m., 61. p. 14 Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, 1997, Osiris Kiadó /Osiris Tankönyvek/, 693. p. 15 Ld. Novák: i.m. 61. p. 38
