Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Adottságok, tények, metaforák - avagy mit láttat egy látlelet? gét tekintve egyáltalán meghatározható-e territoriális alapon? Úgy gondolom, nem. Azért nem, mert ez idegen az egyház lényegétől. A közösség élőhelye, mint adottság esetleges, ami azután a nemzeti kultúra számára mint „Haza” lényegi elemmé válik, ám az egyház számára csupán egy átmeneti, ideiglenes állapotot jelent: „...nincsen itt maradandó hazánk, hanem jövendő hazánkat keressük”.16 Ebben az összefüggésben jóllehet feladatunk, hogy munkálkodjunk annak a közösségnek a javán,17 melyben élünk, mégis alapvetően nem ez határoz meg, köt össze bennünket. Erről azonban később még lesz szó. A definíció második eleme szerint a társadalom alkotóelemei az adott területen élő emberek. Ez logikusnak tűnik, hiszen emberi társadalomról és nem termeszekről beszélünk. Ezzel a definíció le is írja a világi társadalom alkotóelemeit, ám ismét tegyük fel a kérdést: leírja-e ezzel együtt az egyháztársadalom alkotóelemeit is? Hitvallásaink alapján18 is azt kell mondanunk, hogy a válasz — mint az egyház természete is — kettős. Egy adott időpontban vizsgálva az egyházat, mint társadalmi intézményt, alkotóelemei valóban az adott helyen élő emberek Azonban az egyház sajátos valóságképéből eredően nem csupán látható, időben létező, hanem láthatatlan és idő felett álló közösség is: a szentek közössége. Ezt a közösséget pedig nem jellemzi a definíció. Az argumentáció további problémája, hogy benne a ,^ervesülés"i') alapvetőn mint formális szervezet, egyházszervezet jelenik meg. Ez azonban nem igazán protestáns érvelés. Az „Igaz egyház ismérvei” közt a formális szervezet nem jelenik meg, vagy legalábbis nem válik elsődlegessé,20 az informális kapcsolatok azonban annál hangsúlyosabbak Esetünkben az előbbi példánál maradva: formális, ha tetszik, hivatalos szinten egyházunk neve — Magyarországi Református Egyház — területi identitást jelöl, ám informális szinten, mikor magyar reformátusságról beszélünk, identitásunkat etnikai, nemzeti alapon21 gondoljuk el, ami természetesen ismét rejt magában területi dimenziókat, de hangsúlyát tekintve nem az. Informális közösség és formális szervezet egyébként az egyháztörténetben igen sokszor kerül konfliktusba, s ráadásul az egyház létrejötténél az előbbi elsődlegességét tapasztaljuk. Ezzel természetesen nem azt állítom, 16 Zsid 13,14. Szent István társulat bibliakiadása szerint 17 Ld. Jer 29,7 18 Ld. Heidelbergi káté 54. kérdés („Mit hiszesz a közönséges keresztyén anyaszentegyházróF’). 19 Megjegyzem, a „szerves egész” kifejezés a definíció egyetlen olyan eleme, mely maradéktalanul érvényes mindkét társadalomformára. 20 Ld. pl. Kálvin érvelését az Iga\ és hams egfhás^ összehasonlítása ügyében (In A korsóén vaűás rtnds^t re. 2. köt. Pápa, 1910,324-336. p.) valamint a IL Helvét Hitvallás XVIL fejezetét 21 Ld.: A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, mint szervezetet, ami ennek a gondolkodásmódnak újabban formát is ad. 39
