Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - KIADVNYOK - Csohány János: Az Alföldi Nyomda emlékműve

os Sárospataki Füzetek 2003/1

Csohány János

Az Alföldi Nyomda emlékműve

jyomdához méltó emlékművet állított 440 éves fennállása meg- [örökítésére Debrecenben az Alföldi Nyomda. Elhelyezhetett volna márványtáblát épülete falán, amely aranyozott betűkkel hirdeti, hogy 1561-ben Huszár Gál prédikátor alapította és, hogy azóta — egyetlenként a két magyar hazában — megszakítás nélkül működik. Állíthatott volna obeliszket a nyomda elé, hogy az arra haladók is lássák. Annak még reklámértéke is lett volna. Nem tette. Díszes könyvet adott ki, amely mind külcsínével, mind belbecsével méltó ehhez az egyedülálló és immár világhírű nyomdához. A Gutenberg galakszis még kb. 28. évében járt, amikor Budán már nyomda működött. Számos európai fővárost előzött meg ezzel. Igaz, hogy mindössze két kiadványáról van tudomásunk, de beírta nevét a világ kultúrtörténetébe. Mohács évszázadában, idegen hadak dúlása, országcsonkítás, három részre szakítás évszázadában, a Magyar Királyságban és Erdélyben 28 protestáns és 1 katolikus nyomda működött, ami szintén csúcsteljesítmény volt Európa-szerte. Annak az évszázadnak szülötte — az akkor 15000 körüli lakosú színmagyar, gazdag mező- gazdasági, kereskedő, kézműves és híres kollégiuma révén iskolavárosnak — a debreceni nyomda.

Tóth-Máthé Miklós huszonnegyedik könyvét - Miként a csillagok címen — adta ki az Alföldi Nyomda parádés kiállításban a 440. évforduló tiszteletére. A szerző négy történelmi regényét, a Méliusz Juhász Péterről, a Károlyi Gáspárról, a Szenei Molnár Albertról és a Ráday Pálról szólót foglalta díszkötetbe a jubiláló intézmény. Ezek megjelentek már 1981 és 1991 között külön-külön, de így együtt tisztelgésül szolgálnak a könyvkiadás, könyvnyomtatás, kultúrateremtés, magyar megmaradás érdekében végzett több évszázados tevékenység előtt.

Méliusz Juhász Péter 1558-tól debreceni református lelkipásztor, 1561-től püspök volt. Az ő ajánlására fogadta be Debrecen a hite miatt Kassáról menekülni kényszerült Huszár Gált, a nyomdászreformátort. Huszár Gál nyomdája 1561 elején munkába állt Debrecenben, és amikor 1562 nyarán ő elköltözött Debrecenből, nyomdá80127 G8