Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Endre József: A Kazinczi és alsó-redmeczi Kazinczy és báji Patay család rokonsági kapcsolatai

Kiss Endre Jó-~(ef

szágos jelentőségűvé növekednek Pozsonyban, ahol a „szellemi Magyarország" szinte minden érdemes képviselője megfordul.14 Külső megjelenéséről az egyik barátja írja:

„Magas, szikár termetű, haja, mely már gyérülni és szürkülni kezdett, fekete, ruganyosán göndör, szabályosan metszett, nagy szeme tele lélekkel, széles homlokán mély értelmiség ül, orra széles, vastag, ajkai érzékiségre mutatnak, termete az asztal melletti sok ülésben meggörbült... "I5 16

A szabadságharc leverése után visszavonul a közélettől, és birtokán „bánfalvi remeteként" dinnyetermesztéssel foglalatoskodik. A Kisfaludy Társaság és A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1860-as évek elején még egyszer visszatér a közéletbe, de a betegeskedése már előre vetíti a korai elmúlás árnyékát.

Irodalmi lelkesedését nem egyszer megtörte a cenzúra, s kedvét szegték a hatalmi önkény megtapasztalt korlátái. Azonban a megjelenő históriai, irodalomtörténeti, publicisztikai munkái, Kazinczy Ferenc, Dessewffy József, Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel levelezéseinek kiadásai, Moliere vígjátékainak és egyebeknek a fordításai rangos helyet szereztek számára a nemzeti irodalom pantheonjában. Bár a legszebb babért talán Petőfinek a hozzá írt, 46 soros verse jelentheti:

„Miijók nevében emelem szavam / Miljók nevében mondom el neked A köszönet, a hála szavait, / Hős pályatársam, lelkem rokona :

A nép nevében ! melynek híve vagy, / Melyért csatázol bátran és vitézül. "u

A másik nemzetség vonalán báji Patay II. Sámuel (1709-1788) alakját emeljük ki. O az ükapja VI. Sámuelnek, Kazinczy Ottilia férjének. Felesége szuhafői Szuhay Erzsébet (1710-1765). Gyermekei: Ferenc, József, Pál, Erzsébet. Birtokgyarapító apjának a nyomdokain haladva, 1755-ben és 1765-ben Ugocsa és Szatmár vármegyékben szerez további földbirtokokat.

Ebben a nemzetségben már hagyománynak számít, hogy a családfők egyházkerületi főkurátori tisztségeket töltenek be, jelentős szerepet vállalva a tiszántúli, majd a tiszáninneni egyházrészek önálló szerveződéséből. A hegyaljai szüretek pl. rendszeresen alkalmat adnak az egyház világi támogatóinak és képviselőinek az összejöveteleire. így kerüi sor zsinatoiásra Tállyán (1722), Bodrogkeresztúrban (1734), Sárospatakon (1735).

14 Kováts Dániel több, mint két tucatot sorol fel íróbarátai közül. In: Kazinczy Gábor és íróbarátai. In: Kazinczy G. emlékezete, id. m. 39-55.p.

15 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Bp. 1939. 223.p.

16 Petőfi Sándor: Kazinczy Gáborhoz. In: Összes költeményei. Bp. 1921. II. 108.p.

42