Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A család Isten üdvtervében az Ószövetség szerint
Börzsönyi József üdvtörténeti összefüggésben sokkal többről van szó. Az életteret a szülőkön keresztül Isten adja. A hazájából kihívott Ábrahámnak Isten földet, hazát ígért. Ezt az ígéretét váltotta valóra Isten Józsué korában. A földről azonban továbbra is azt mondta Isten népének: enyém a föld. Ő adja örökségül egy-egy családnak. Úgy is kell azt megbecsülni, mint Isten ajándékát. Nem lehet vele visszaélni, nem lehet rajta Isten akaratának, igazságának figyelmen kívül hagyásával élni. Ha ezt teszi az ember, Isten népe, csakhamar beteljesedik a fenyegetés, hogy ki fogja veszíteni népét arról a földről. Amint az sok figyelmeztetés után Jerémiás próféta korában be is következett. A föld több volt annál, mint ami annak forgalmi értéke lehetett. Istentől kapott élettér, amit nem volt szabad eltékozolni. Erkölcsi érték volt túl az anyagi értéken, és csak erkölcsös élettel lehetett megtartani. így érthető az is, hogy a bibliai Nábót nem volt hajlandó alkuba bocsátkozni az atyáitól örökölt földterületről Áháb királlyal semmilyen előnyös ajánlat esetén sem. Az Istentől neki rendelt életteret sem eladni, sem mással felcserélni nem lehet. Az a család megbonthatatlan egységéhez tartozik. Akkor van biztonságban maga, gyermeke és távolabbi utódai jövendője, ha ezen a földön élhet és azt birtokolhatja. Valami nagyon sajátos összetartozás van itt család és föld között, amit azonban nem földhözra- gadtságnak lehet nevezni, hanem Istenhez való ragaszkodásnak, és Isten akaratának betöltésében találja értelmét. A család jelentősége az Ószövetségben abban teljesedik ki, hogy a családi viszonylatok például szolgálnak Isten és ember kapcsolatának bemutatására. Az atya és gyermek viszonya példázza Isten és ember viszonyát. Isten kijelentését Mózes így kell, hogy a fáraó elé terjessze: így szól az Úr: Izráel az én elsőszülött fiam. Soha sem abban az értelemben azonban, ahogy a primitív vallási felfogások vélték, miszerint a kiváltságos embereket isten-fiaknak kell tartani. Izráel nem leszármazása szerint fia Istennek, és a népnek egyetlen tagja sem. Ebben a tekintetben nincs semmi, ami Istent és embert összekötné, a legáthidalhatatlanabb a távolság. Ezt a távolságot majd egyedül csak az az Egyetlen, az egyszülött Fiú, az Úr Jézus Krisztus fogja megszüntetni, és csak benne szűnik meg ez a távolság hit által. De egymás megértése és az egymáshoz való viszonyulás tekintetében az apa és fia viszonya nagyon is sokatmondó, szemléletes példa Isten és ember kapcsolatának bemutatására. Isten Dávidnak adott kijelentésében ezt a viszonyt említi, mikor ígéretet tesz neki, hogy nem fogja elhagyni 34
