Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - MÚLTUNK - Berényi József: Száz szilánk
Fiával, menyével, két unokájával laknak együtt. Azok az új épületben, neki az istállót alakították át. Egyetlen helyiség, földpadlóval. Még csak szőnyeg sincs. Agy, asztal, két öreg szék, kopott szekrény, vaskályha. Egy kicsi ablak adja a gyér fényt. Az ajtó az udvarra nyílik. Az a baj, hogy nem lehet kilincsre sem zárni. A kilincs madzaggal van az ajtófélfába vert szeghez rögzítve. Legalább két cm széles a nyílás. Etelka néni megható türelemmel, panasz nélkül itt hordozza ágyhoz kötötten testi-lelki szenvedéseit. Betegsége egyre súlyosabb. Hetenként többször ránézek, viszem az Ige vigasztalását. Néha segítek neki az étkezésben. A fiatalok ugyanis munkában vannak. Fia a vasútnál, menye az óvodában dolgozik. Unokái még iskolába járnak. A szomszédasszony: Aranyi néni, a tanácselnök édesanyja, naponta ott időzik nála, amennyire munkájától teheti, és istápolja őt. Berobbant a tél. Farkasordító a hideg. Metsző szél fú. Átmegyek Etelka nénihez, hátha tenni kell a kályhára tüzelőt? Minden reggel odakészítik neki. Bizony, a kályha már hideg. Természetesen a szoba is. „Pedig ma nagyon befűtöttek” — menti övéit. Alláig húzza magára a dunnát, hiszen valósággal besüvölt a hideg. Megrakom a kályhát. Mikor megyek el, az új épületből kijön a fia. Közben hazaérkezett Biharkeresztesről. Édesanyjáról váltunk néhány szót. Több mint fél éve, hogy nem tud már felkelni az ágyból. Szinte megdermedek, mikor a magas, szikár férfi panaszosan mondja: „Tetszik látni, milyen szívós!” 34. Nem szaggatta el a harmadikat Értelmes középparaszt. Hatalmas termet. Bajuszából seprűt lehetne készíteni. Ezért becézik „nagybajszúnak”. Bihari főispán volt, mint kisgazdapárti politikus. Azt állítja, hogy tegezte Rákosit. 1959. december 28. Nevezetes dátum. Másnap sorjázott be az egész falu, mint a birkák, a Tsz-be. Nekünk tüzelőre van szükségünk. A tavalyi elfogyott, idén meg még nem termeltünk ki fát a temetőből. Átmegyek Sándor bátyámhoz. Tudom, hogy két erős lova van. Kérem, hogy szánjon meg bennünket, ne kelljen vacognunk a kisgyerekekkel a lakásban, hozzon nekünk tüzelőt Keresztesről. „Megyek! — tiszteletes” — már mint a Tüzépre. Egy kikötése van, hogy mellé ülök a bakra. Én meg készséggel vállalom. Legalább „okosodom” egy ki