Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: A háború igazolása és az igazságosság mint a béke munkálásának eszköze

19. Többféleképpen lehet választ adni a terrorizmusra.12 Egyik tényező a leleplezés: ha sikerül a terrorista tervekre rábukkanni és meghiúsítani, a főbb terrorista vezéreket letartóztatni, a szervezet is elveszíti stratégiáját. Egy másik megoldás katonai támadással próbálja megsemmisíteni őket. Ennek az a nehézsége, hogy gyakran inkognitóban maradnak ezek a csoportok, valamint az is, hogy az erőszak sokszor erőszakot szül, és a terrorista csoportok terjeszkedését válthatja ki. Egy harmadik válaszadás lehet az, hogy figyelembe veszik sérelmeiket és bevonják őket a politikai eljárásokba (ahogyan az időnként a gerilla csoportokkal történik Latin- Amerikában és másutt).

A HÁBORÚ IGAZOLÁSA ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINT A BÉKE MUNKÁLÁSÁNAK

ESZKÖZE

20. Ha most a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyait ért támadásokra és Afganisztánban a tálibok ellen folytatott háborúra kérdezünk rá, a következőket kell figyelembe vennünk:

a) Fel kell tennünk a kérdést, milyen összefüggés van a „világkereskedelmi" és globalizációs törekvések, valamint a gazdasági neokolonializmus és a terrorista támadások között, ill. hogyan kapcsolódnak ezek az Egyesült Államok politikai történelméhez, és más iparosodott országok nemzetközi politikában betöltött szerepéhez (dominancia és intervenció). A történtek MIÉRT-je fontos itt. Miközben Amerika állította, hogy intervenciója altruizmusból fakad, és az a célja, hogy megmentse és terjessze a demokráciát, mások (amerikaiak és a világ más tájain élők) nem értenek ezzel egyet.13

b) Az igazságos háború elmélet rákérdez a helyes SZÁNDEK- ra is. Bosszúról van szó? Vagy „a világ megszabadítása a terrorizmustól' a szándék? Stabil beke kereseserol van szó? Vagy egyszerűen a hatalom fenntartásáról?

12 Eugene V. Rostow, Idealism without Illusions - U.S. Foreign Policy in the 1990s (Grand Rapids: Eerdmans, 1994).

|j Ez a legújabb egyháztörténeti vitáknak is a középpontjában állt; lásd James Hud- nut-Beumler, „The American Churches and U.S. Interventionism”, in Dieter T. Hessel, ed.. The Church ’s Public Role (Grand Rapids: Eerdmans, 1993).

19