Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Csorba Dávid: Politikum és vallási türelem - Csúzi Cseh Jakab prédikációs mentalitása
önálló fordításával van dolgunk, melynek egyedi fordítására sem előtte, sem utána nem ismerünk magyar példát. Prófétai könyvek egyedi prédikáció szerinti magyarázására van példa, összefoglaló tematikus magyarázatokra is, bár így önállóan kétségtelen ritka kezdeményezés.1 A cím értelmének feloldása az eredeti szöveg szerint: a Dávid által meghódított Edom - bár testvérnép, de - Babilon-párti lett, az edomiták gúnyolódásai ugyanakkor ideig valók — figyelmeztet Abdiás könyve — mert Izrael Istenének hatalma van a népek felett. A bibliai könyv alapján egyértelmű, hogy a két nép egymás büntetésének eszközei, ezért nem a nemzeti bosszú a megoldás. Csúzi megadta a cím rabbinus olvasatát is: Edom a Római Birodalom metaforája. Végül inkább, mégis azt Babilónia egyik városának tartotta, mert hiába az azonosítás, „nem is egyeb ez hanem a’ mint szoktanak szollani: álom s-essős idő” (185). A reálpolitikus vagy az elkeseredett próféta szólt belőle? Talán is-is. Az 1681-es soproni országgyűlés egyik lelkipásztorának megválasztott Csúzi nem bízott abban, hogy a rabbinus fejtegetések, hasonlóan Coccejus napi politika szintű Biblia értelmezéseihez, hozhatnak valami üdvözítőt. Exemplumkezelés A már idézett Károlyi-féle Két könyv ismét előkerül itt, az egek és csillagok rendszerével kapcsolatban. Beszédes módon Csúzi nem a jól ismert Apáczai leírásokra (vagy éppen külföldi geográfusok írásaira) támaszkodik a magyarázatnál, hanem a példa csupán ürügy, hogy bizonyos erkölcsi kérdésekről szóljon. Nem a bolygók forgástörvényei kerülnek előtérbe itt, vagy az üstökösökről szóló téves, majd kiigazított vélekedések rendszere, hanem a transzcendentális világkép megbonthatatlansága. A „nem történetből lesznek” kijelentés a kalendáriumok világmagyarázó elveivel áll szemben, hasonlóan Károlyi Gáspár gondolkodásmódjához. „Vétkeznec a’ kik az egész esztendő- nec minden változásit, és ebbűi az esztendőnec bőségét avagy szügségét éppen a’ csillagok forgásinac tulajdonittyák. Innét vagyon az Calendáriomnak szertelen becsület! az emberek között. Vagyon 1 Dániel könyve (RMNy 2:1236), Jónás könyve (RMNy 2:1237); összefoglalóan: evangélikus (RMK I. 372) és németalföldi környezetből (MKsz 1971:194-6).
