Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Csorba Dávid: Politikum és vallási türelem - Csúzi Cseh Jakab prédikációs mentalitása
CS Sárospataki Füzetek 2002/2 már nemcsak az exegézis alá vett prófétai könyv, hanem az analógiaként, megerősítő vagy éppen magyarázó jelleggel citált egyéb bibliai helyek némelyike is mintha félrehallott változata lenne az „eredetinek”. Elképzelhető, hogy a latin kultúrán nevelkedett lelkipásztorok némelykor téves módon citáltak magyarul, mint ahogy bizonyos latin nyelvi fordulatok, retorikai-homiletikai kulcsszavak beidegzettségük folytán olykor a magyar nyelvű conciókba is be-becsúsztak. A református lelkipásztori réteg bibliai szövegismerete viszont a kor tanulási módszerének, a sok memoriternek köszönhetően igen alaposnak mondható: igehirdetéskor gyakran fejből idéztek, azután kerülhetett sor a kiadásra szánt prédikáció pontosítására, bővítésére, amennyiben volt rá idő. A prédikátor egyes szakaszoknál elidőzve fordítástechnikai kérdésekről értekezik. „Cároli Így fordittya” (47); vagy a következő tanács után „Vide versionem Belgicam" (58) az angol és holland változatot is citálja (59). Egyes kifejezéseknél az eredeti arám nyelvből magyaráz, segédanyagként felhasználva a „tudossak” véleményét is: „Sebet ejtenek rajtad-, avagy a’ Sido betűnec ereje szerént, Sebet testnek alácT (86), „Némellyek igy fordittyák: Ne állyatok a’ törésen (...) A’ Berek Sido szón, a’ kettős utat értik a’ tudossak” (124). Két kérdés merül itt fel: milyen bibliafordításokat és bibliai kommentárokat használt fel munkájához Csúzi Cseh Jakab, illetve vajon Károlyit az idegen nyelvű szövegekhez auktoritásként idézte be, vagy csak egyfajta értelmezésként? Az első kérdésre a megközelítő választ egy hermeneutikai fejtegetés kapcsán kapjuk meg. „I. Ez czikkelyt nem mind egyképpen fordittyák a’ Fordítok. A’ Deák quod est in fine Dominatus-. A’ Magyar: a' mi a% ö birodalmának határa volt. így vagyon a’ Cseh Bibliában-is. II. Ezeken kivül valamely Bibliákat láthattam, Vulgáta, Belga, Francia, Angliai, Német Bibliában; Munsterus, Pagninus és Ai\ias\ Montánus fordításában Calvin. Commentariuss2.-\>2.n, mindenüt ez Sepharad szó meg tartatik. III. Ez fordítást helyesebbnek tartván” (184). A tucatnyi fordítás precíz visszaellenőrzése alapos előmunkálatokat sejtet. A legtöbb szakkönyvet már Károlyi is használhatta, a holland kivételével, mert ennek legjelentősebb kiadása a dordrechti zsinat után született meg (1622). A legtöbb munka teljes bibliafordítás, de akad csak ótestamentumi kiadás (Münster héber bibliája - Basel,
