Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Csorba Dávid: Politikum és vallási türelem - Csúzi Cseh Jakab prédikációs mentalitása

i Füzetek 2002/2 So

1534-35) és a kispróféták könyveinek szövegmagyarázata is (Kálvin kommentárja). Szerepel itt nemzeti nyelvű (Húsz és Luther revideált kiadásai, az említett „belga” fordítás, Tremellius angol és Faber Stapulensis francia nyelvű munkája) és latin nyelvű kiadás (Vulgata revideált kiadása, Pagnino fordítása — Lyon, 1527), sőt többnyelvű bibliakiadás is (Arias Montanus antwerpeni polyglotta bibliája, 1572). Az általam megnevezett kiadások csak a leghíresebb munkák, ezek Csúzi művében nincsenek feloldva. Adódhatnak eltérések, de nem számottevőek: míg Károlyi a Luther Bibliát, Csúzi a Piscator-féle kiadást (Herborn, 1648) használhatta.

Az Abdiás könyvéből idézett szó (Sepharad) értelmezése mindig is viták kereszttüzében állt. A Jeromos és a rabbinusok vélekedését Csúzi még ezek után citálta, miként értelmezhető a négy sensus szerint a textus. Bár nem jelölte a prédikátor, feltehetőleg a Buxtorf- féle ’Bombergiana Bibliát’ használta, mely a korban igen kedvelt ’rabbinusbiblia’ volt (Bamberg, 1525). A sok vitát kiváltó hapax legome- non «Topológiájához elég csak két későbbi, 17. század utáni szakmunkát idézni bizonyítékul. Ez a földrajzi név a Young-féle konkordancia szerint az ókori Ibéria vagy Grúzia területét foglalja magába, kb. Colchis és Albánia között, vagy 5-6 egyéb helyet; a Koehler- Baumgartner-féle lexikon a Boszporuszt nevezi meg (a Vulgata alapján), vagy az ókori Hispániát (a szíriai targum alapján), esetieg Szardeisz körzetét.1

A második kérdés megválaszolásához átnéztük a korabeli számításba jöhető források többségét. Összehasonlítottuk a szövegeket a Károlyi (1590), a hanaui (1608), az oppenheimi (1612), a váradi Bibliával (1661). A nyomtatott szövegek közül kimaradt a Jansonius-féle kiadás (1645), valamint a nem teljes fordítások (Heltai, Melius), illetve az időhatárok miatt esett ki a vizsgált körből a Komáromi Csipkésféle (1657-64) és az Aranyas Biblia (1685). A fentiek egyike sem lehetett az alapszövege a Csúzi-féle citátumoknak. Megdöbbentő, hogy szerzőnk a hermeneutikai elemzéseit, sajátos fordítási szófordulatait az egyes prédikációkhoz tartozó összes beidézett bibliai szövegen végigvitte, nemcsak az Abdiás könyvén. A feltűnően eltérő szót, kiLThK 2. ’Bibelübersetzung’ címszó; Robert YOUNG: Analytical concordance to the Bible. Edinburgh, é. n.7 860.; Ludwig KOEHLER —'Walter BAUMGARTNER: lexicon in Veteris Testamenti libros. Leiden, 1958. 666.