Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-M. Szilveszter: Haereses oportet esse (Az eretnekségekre szükség van)
gányságot sohasem volt képes megszüntetni maga körül. Kézenfekvő lenne úgy fogalmaznunk - természetesen nem hivatalosan -,hogy az ellenséges tanításokból is lehetett tanulni, amik szervesen hozzájárultak az élő hagyomány kialakulásához,2 melyben mindig is jelentős szerepet kapott az ellenfelekkel való szellemi érintkezés. Nagyszerű példaként Luthert hozhatjuk fel, akinek egyik vezérelve volt a tentatio facit theologum (a próba, a kísértés teszi teológussá az embert). Óvatosan kell azonban bánnunk az ilyen kijelentésekkel. Vigyáznunk kell arra, hogy ne becsüljük le és túl ezek jelentőségét. S talán Nietzschével már nem is kell egyetértenünk, amikor azt mondja: „a kísértés nem öl meg, csak erősebbé, edzettebbé tesz", hiszen nekünk inkább kerülnünk kell, ha tehetjük, ezeket a „próbatételeket", mert a gonosz emésztő tüze könnyen lángra lobbanthatja egész lelkünket. Mégis állíthatjuk, hogy ha már elkerülhetetlen, akkor az igazság birtokosai jól teszik, ha a viták hevében is képesek lemérni álláspontjuk igazát. Tudnunk kell, hogy ez sohasem veszélytelen vállalkozás. Abban az esetben lenne veszélytelen a haereses oportet esse álláspontjának a fenntartása, ha az egyház kétségbevonhatatlanul hűséges tudna maradni dogmáihoz, tanításaihoz, a szentség és igazság elemeihez, mely összetevőknek köszönheti létezését. Vallásos közömbösség Olyan vallásos közömbösség jellemzi mai világunkat, melynek összetevőit nagyon nehéz felkutatnunk. Arról a társadalmi jelenségről van szó, amiben döntően érvényesül az emberek véleményének sokfélesége, a másságnak a kérdése. Mindezek mellett pedig a mai embernek elsődleges célkitűzése az önazonosság megtalálása. Ez a kettősség pedig a társadalmon belül olyan új faktorhoz vezet, amit a teljes zűrzavar jellemez. A vallásos közömbösség lehet, hogy elsőként az intellektualitás területére koncentrálódik, mégis túlfeszíti annak kereteit, és a társadalom differenciálódásához vezet. Nyilvánvalóan a keresztyénségnek minden eddiginél jobban tudatosítania kellene, hogy modern és - különösen is - poszt-modern korunk egészen más, mint amivel korában kellett számolnia, és amire megvoltak a többéFüsti-Molnár Szilveszter_______________________________________________ 2 Itt mindenképpen gondolhatunk a hitvallások születésére, amik sajátos környezete az a feszültség volt, ami adott esetben a tiszta tanok és a herezisek között állt fenn. 44
