Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben
Börzsönyi József gegebene Vorstellung, dass Mose, auf einen aus dem profanen Leben längst bekannten Begriff zurückgreifend, die Jahweverehrung auf einen Bundesschluss begründete, die gesicherte Grundlage für die Beurteilung des israelitischen Gottesverhältnisses." (Eichrodt, Walther: Theologie des Alten Testaments. I. Band 1968. 9 -10. pp.) Ezért hiányzik az Ószövetségből a mitológia. Ebből az összefüggésből vezethető le Isten királyságának tanítása az Ószövetségből. A próféták intésének, népükkel való perlekedésének hátterében ez áll. 2. Georg Fohrer másként látja a szövetség fogalmának használatát az Ószövetségben. A korábbi szövegekben egyedül a Gén 15-ben találja olyannak, amely nem később került be. Ebben a történetben az atyák Istene és egy embercsoport között a nomád értelemben vett maradandó életközösséget jelöli. A nomád szövetség-gondolat Fohrer vizsgálata szerint a Bírák korától háttérbe szorul. Hosszú időn keresztül nem használatos, majd a Deuteronomium kora karolta fel ismét a szövetség-gondolatot, és teológiai kulcsfogalmat csinált belőle. Külső és belső okok játszhattak szerepet abban, hogy a szövetség kulcsfogalommá lett. Külső oknak tekinti Asarhaddon asszír király 672-ből való szerződését. Belső okként szerepelhetnek azok a szerződések, amelyek a király és a nép között jöttek létre Izráelben. (Fohrer, Georg: Altes Testament „Amphiktyonie" und „Bund"? Theologische Literaturzeitung. 1966. , Der Vertrag zwischen König und Volk in Israel. ZAW. 1959. 1 - 22. pp.) 3. Ebben a kérdésben részletes vizsgálatot Lothar Perlitt végzett az Ószövetség irataiban. (Perlitt, Lothar: Bundestheologie im Alten Testament. 1969.) Részletes vizsgálatai során arra az eredményre jut, hogy a szövetség eszméje csak a deuteronomiumi reform idejétől ismeretes. Csak két nagy irodalmi egységben van jelen, a Deuteronomiumban és a deuteronomista történeti műben. Ezeket a műveket az irodalomkritika különíti így el, és korban az északi országrész pusztulása körüli időre, illetve a fogság utáni korra teszi. A korábbi időben Perlitt szerint a szövetség fogalma nem ismeretes. Ennek igazolására kétirányú vizsgálatot végez. a. Megvizsgálja azt a két irodalmi egységet, amelyikben feltalálja a szövetség gondolatát, rögzíti azt a különbséget is, ahogyan az egyik és másik irodalmi egység a fogalmat értelmezi. A fogságban az utána készült deuteronomista történeti mű magyarázatot keres arra a tragédiára, ami az ország elvesztésével következett be. A szövetség igének meg nem tartásában talál teológiai magyarázatot, és a szövetség lényegének tekinti, hogy követelményeit a nép elé tárja, és azok megtartására buzdítson. Ebben az időben tehát a szövetség már ismert fogalom. A másik egység a Deuteronomium. Kora pedig az északi 66
