Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Frank Sawyer: A filozófia az első princípiumok nyomában (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
Dr. Frank Sawyer A PANpNTEIZMUS azt mondja, hogy Isten a világban van. A világ Isten teste: Isten úgy van kapcsolatban a világgal, mint a szellem a testtel. Az ATEIZMUS elveti Isten létét. A POLITEIZMUS azt tanítja, hogy sok isten létezik. Az AGNOSZTICIZMUS az a nézőpont, mely alapján nem tudjuk, hogy a fenti nézetek közül melyik áll a legközelebb az igazsághoz. Teremtés: kezdetben volt az Isten A korai egyházatyák közül sokan hangsúlyozták, hogy a semmiből teremtés Isten szabad és szuverén tette volt. Vannak, akik szerint mindez a hetedik 24 órás napon történt, mások viszont úgy vélik, egy pillanat müve volt. A hétnapos beosztás oka a Genezis 1-ben, hogy véges gondolkodásunk megértse a teremtést.7 Azt is mondhatnánk, hogy a teremtés 7 napja liturgiái (fennkölt-dicsőítő) segítséget nyújt számunkra az istentisztelethez. Nem kerül most itt sor a teremtés és idő, továbbá a teremtés és evolúció kérdésének megvitatására. Meg kell vallanunk, hogy bár szeretnénk mindent sub specie aeternitatis (az örökkévalóság távlatából) szemlélni, Isten útjai azonban nem a mi útjaink, ezért ez csak kijelentés által lehetséges. Bár Isten tudatta velünk örökkévaló akaratát és tetteit, mégis végig kell járnunk a hermeneütikai létfontosságú útját annak, hogy értjük-e, amit a Bibliában olvasunk, amit a Szentlélek mond nekünk, amit a templomban hallunk. Ezek mellett a specifikus kérdések mellet az arché világosan áll előttünk abban az értelemben, hogy a teremtés Isten dicsőségét hirdeti, és megvannak az ideig tartó és örökkévaló következményei. Röviden azt mondhatjuk, hogy az emberiség Isten tükre.8 Ez rendkívül fontos a keresztyén teológia számára és azt eredményezi, hogy félelemmel, reszketve és szeretettel harcoljuk a nemes harcot az ideológiák közepette, melyek a szívünket követelik. Kálvin is erre gondolt, mikor ezt hangsúlyozta: cor meum tibi offero domine, prompte et sincere. Méltó Isten, hogy övé legyen dicsőség, tisztesség és hatalom, mivel Ő teremtett mindent (Jelenések 4:11 ).9 Embernek lenni abban az értelemben, hogy Isten hasonlatosságára lettünk teremtve, azt jelenti, hogy eszerint szemléljük a világot. Sem a művészet, sem a tudomány, sem a munka, sem a játék, sem a politika, sem a gazdaság nem teljes értékű önmagában. 7 Vö. Louis Berkhof, Systematic Theology (Grand Rapids: Eerdmans). 8 Vö. Reinhold Niebuhr, The Nature and Destany oy Man (New York: Scribner’s, 1964), továbbá Anthony A. Hoekema, Created in God’s Image (Eerdmans, 1986). 9 Vö. Gordon J. Spykman, Reformational Theology (Eerdmans, 1992), 1. rész: Cosmology 80
