Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Frank Sawyer: A filozófia az első princípiumok nyomában (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
A FILOZÓFIA AZ EL9Ö PRINCÍPIUMOK NYOMÁBAN Alapvető motívumok Különböző filozófiai irányzatok vizsgálatakor megfigyelhetünk bizonyos alapmotívumokat, egyfajta ideológiai vázat a magyarázatra és cselekedetekre vonatkozóan. Az alapmotívum választ ad arra a kérdésre, miért foglalkozunk filozófiával. Célja lehet a tudás gyarapítása, a fejlődésünk irányítása, vagy éppen a társadalmunk szolgálata (mint Platón elképzelt államában, melyet filozófusvezetőnek kellett irányítania). Ha a különböző filozófiákra gondolunk, mint például racionalizmus, empirizmus, egzisztencializmus, akkor olyan ideológiai motívumok juthatnak eszünkbe, amik elősegítették a filozófia fejlődését. Ez azt jelenti, hogy a filozófusok egyáltalán nem ’semlegesek’. Választást tesznek a filozófia feladataival, céljaival és határaival kapcsolatosan. Ilyen választási lehetőségekből születik meg a racionalizmus, historizmus, evolucionizmus és minden izmus, mely azt hirdeti, hogy élet- és társadalomszemléletet, világnézetet ad. A nyugati történelem vizsgálata során Dooyeweerd a következő fő alapmotívumokat fedezte fel, melyek az ókori Görögországtól, Rómától, a kereszténységtől és humanizmustól kölcsönözték kulturális kifejezéseit: 1. Anyag és forma: Az anyagról és formáról alkotott görög filozófiai elgondolás vezetett e két dolog közötti feszültséghez. Később ez a római hatalom és imperium irányába fordult el. 2. Teremtés - bűn - megváltás: ez bibliai minta, mely behatolt a nyugati történelembe és új távlatot nyitott a kegyelem, Isten országa, az emberiség és kultúra jelentése tekintetében. 3. Természet és kegyelem: ez a római katolikus nézet ötvözi az előző kettőt, és a természetes és spirituális hierarchikus szemléletéhez vezet a kegyelem mint donum superadditum motívuma alatt, mely tökéletesíti a természetet, anélkül, hogy oly mértékben transzformálná azt, ahogyan a reformáció szerette volna. Természet és szabadság: ez a modem szekuláris humanista szellem, mely dialektikus feszültséget teremt a tudományos szemléletmód által kidolgozott mechanisztikus nézet és a romantikus egzisztencialista álláspont szabad személyiség nézete között. Dooyeweerd szerint a teremtés, bűn és megváltás bibliai álláspontja a valóság igazi megértése. A többi három csak részben igaz. Rámutatnak ugyan az államügyekre, de azokat a dualizmus alapján értékelik, amit nem lehet feloldani. Nem tudják, hogyan lehet elérni az igaz harmóniát, az élet kezdetét, 81
