Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
HÚSVÉT - ÉS NAPTÁRKÉRDÉS Anatolius /III. sz./ egy 19 éves cikluson alapulót, amelyet Alexandria véglegesen elfogadott és alkalmazott. 385-ben Nagy Theodosius császár kérésére Alexandriai Teofil püspök alkotott egy húsvéttáblát. Később pedig Alexandiai Shirill 436-ben kiszámította a húsvét dátumát 95 évre /19X5 = 95/, 436-tól 531-ig. Chirill a húsvéttáblát a diocletianusi időszámítás alapján állította össze /284-től kezdődik a diocletianusi időszámítás, vagyis trónra lépésétől, míg a régi időszámítás Róma alapításának évétől, Kr.e. 754-től/. Ugyancsak ő hozta létre azt a szabályt, hogy a húsvét ünneplésének az időpontja március 22. és április 24. között ingadozhat.10 Nyugat /Róma központtal/ továbbra is az ő sajátos húsvétünneplési és számítási gyakorlatát követte, mely szerint a húsvét március 22. és április 21. közé eshetett. Nyugat legrégebbi húsvéttábláját Hippolitosz állította össze, amely egy 16 évből álló cikluson alapszik. Számításait Kr.u. 222-től kezdi és egy 112 évből álló nagy ciklust /16 x 7 = 112/ használt. A húsvétünneplés időpontja szerinte csak március 20. és április 21. között ingadozhat. A III. században Augusztlis egy 84 éves ciklust vett alapul, a tavaszi napéjegyenlőséget pedig március 18-ra helyezte.30 31 Victorius Aquitanus oly módon próbálta egyesíteni kelet és nyugat húsvétszámítását, hogy számításaiban alapul vette a 19 éves ciklust, de megmaradt a római húsvétszámítás határai között. Laurontus Symachos 501-ben hamisság alapján győzött és újból bevezette a 84 éves ciklust. Végül is a VI. században, / 525 körül / a nyugati keresztyénség is elfogadta az alexandriai húsvétszámítási gyakorlatot Dionisius Exiguus /Kiss Dénes/ közvetítése által. A tizennegyednaposok kérdése a niceai zsinat után A tizennegyednaposok húsvétgyakorlata a niceai zsinat határozata után is fennmaradt. Azt állították róluk, hogy hitben ortodoxok, de elkábították őket a zsidók meséi. Mózes szavai pedig /2.Móz. 12,15/ megfélemlítően hatottak rájuk. A IV. században a tizennegyednaposok húsvétünnepe egy napig tartott, ezen a napon böjtöltek és Úrvacsorát vettek. A kappadokiai tizennegyednaposok pedig március 25-én ünnepelték a húsvétot, mert ezt az időpontot tudatosította az Acta Pilatii/apokrifus irat/. A niceai zsinat után Nagy Konstantin elküldte Hosius kordobai püspököt az afrikai egyházakhoz, hogy szólítsa fel őket arra, hogy ne ünnepeljenek együtt és egyszerre a zsidókkal. Azok azt válaszolták: „ Diem quidem sibi cum Judaeis communem, sed Festum Christianum esse” - a nap ugyan a zsidókkal közös, de az ünnep keresztyén.32 30Braniste, Éne: i. m. 188-189. pp. 3IBraniste, Éne: i. m. 189. p. 32 Bőd Péter: i. m. 72. p. 71
