Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanászi Árpád Az antiochiai helyi zsinat /341/ első kánonja a niceai zsinat határozata alapján szigorú büntetést rótt ki azokra, akik együtt ünnepelték a húsvétot a zsidókkal: „Mindazok, akik a Nikaiában összegyűlt nagy és szent zsinatnak az Isten előtt kedves Konstantin császár fejedelmi jelenlétében hozott rendeletét, mely a húsvét szent és üdvösséges ünnepéről szól, át merészelik hágni, közösíttessenek ki és vettessenek ki az egyházból, ha a vitát keresve továbbra is ellenszegülnek ezeknek a helyes döntéseknek. Mindez a laikusokra vonatkozik. Ami az egyházi vezetőket, a püspököket, presbitereket vagy diakónusokat illeti, ha a jelen rendelet után valaki a népet és az egyházakat megzavarva egyénieskedni merészel, és a zsidókkal ünnepli a húsvétot, a szent zsinat úgy tekinti őt, mint aki attól kezdve elszakadt az egyháztól, mert nemcsak hibát követett el, hanem sokak számára zavar és romlás okozójává válik. Nemcsak a szent szolgálattól kell eltiltani az ilyent, hanem vele együtt azokat is így kell büntetni, akik elítélése után közösségben maradtak vele. Az így letett klerikusokat meg kell fosztani azoktól a külső megtiszteltetésektől, melyek a papi jegyzékben szereplőket és az isteni papságot megilletik.”33A laodiceai zsinat /a IV. század második fele/ hetedik kánonja is szigorúan fogalmaz: „Azokat, akik különféle eretnekségekből, vagyis a novatiánusok, a pholiniánusok vagy a quartodecimánusok közül térnek meg, és ezekben a /szektákban/ már katekumenek vagy hívők voltak, ne vegyék fel addig, amíg el nem átkozták az összes eretnekséget, különösen pedig azt, amelyikből jöttek. Akiket ezekben a /szektákban/ hívőknek neveztek, csak akkor részesülhetnek a szent misztériumban, ha megtanulták a hitvallást, és megkenték őket a szent krizmával.”34 A második ökumenikus zsinat /381/ hetedik kánonja heretikusok közé sorolja a tizennegyednaposokat, akiket csak a szent kenet felvétele után vettek vissza az egyházba. Ezt a kitételt erősítette meg a 692-ben tartott trulan zsinat 95. kánonja is. A tizennegyednaposok szórványos megléte kimutatható a IX. századig. A nyugati és kisázsiai húsvéti gyakorlatot követők mellett léteztek az un. „protopáskások”, és az ún. „audiánusok” szektája. A protopáskások /Antiochia részein éltek/ vasárnap ünnepelték a húsvétot, azonban vigyáztak arra, hogy az ő ünnepük a zsidó kovásztalan kenyér ünnepének időhatárai közé essen. A téves zsidó időszámítás miatt elég sokszor a tavaszi napéjegyenlőség előtt ünnepeltek. E gyakorlat következtében jött létre a hetedik Apostoli kánon. Az audiánus szekta /Audius nevéről nevezték el/ azért nem ünnepelte a húsvétot vasárnap, mert azt állította, hogy Nagy Konstantin születésnapját ünnepük ezen a napon. Idővel azonban ezek a kérdések is megoldódtak. 33 VanyÓ László szerk.: Az ókeresztény kor egyházfegyelme Budapest 1983. 294. p. 34 Vanyó László szerk.: i. m. 319. p. 72
