Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
HÚSVÉT - ÉS NAPTÁRKÉRDÉS Újabb ellentét- és megoldáskeresés A fent említett ellentéten és vitatkozáson kívül egy újabb megoldatlan kérdés akadályozta a húsvétgyakorlat egységét. Eltérés jött létre azon egyházak között is, ahol a napéjegyenlőség támpontnak számított. Például az alexandriai keresztyének a 19 éves ciklust /évkör/ használták és a tavaszi napéjegyenlőséget március 21-re tették. A római keresztyének pedig először a 16 éves ciklust, majd a 84 éves ciklust használták, és náluk a napéjegyenlőség március 18-ra esett. Az apostoli és egyházatyák, valamint a helyi zsinatok próbáltak megoldást találni a húsvéti ünneplés egységesítésének kérdésében. Hippolütosz „A húsvétról” című dolgozatában egy 16 éves ciklust ajánl, az időszámítást pedig Nagy Sándor uralkodásától kezdi /Kr.e. 322/. Dionüsziosz, alexandriai püspök Didümoszhoz intézett levelében egy 8 éves ciklust ajánl és tudatja, hogy az apostoli rendelés szerint helytelen a tavaszi napéjegyenlőség előtt ünnepelni a húsvétot. Anatoliosz, laodiceai püspök /III. sz. második fele/ is készített egy hús- vétciklust, melyben a tavaszi napéjegyenlőséget és a hónap közepét veszi a húsvét számításának alapjául. Az arlesi helyi zsinat /314/ megpróbálta elegyengetni a tavaszi napéjegyenlőség kiszámításánál adódó eltéréseket. Megpróbált bevezetni egy egységes, általános érvényű számítást azért, hogy a világ keresztyénéi ugyanazon a napon és időben ünnepeljék a húsvétot. Ezt az egységesítést nem sikerült megvalósítani, mivel a zsinat a római napéjegyenlőséget kiszámító gyakorlatot akarta ráerőszakolni a világ keresztyénéire.15 A zsinat első kánonja így szól: „Hogy a húsvétot egy napon és időben ünnepeljük Első helyen az Úr pászkájának megtartásáról: hogy ezt az egész világon ugyanazon a napon és ugyanabban az időben tartsuk meg, és hogy te írj levelet szokás szerint mindenkinek.”16 Összefoglalásképpen látnunk kell a tizennegyednaposok gyakorlata és a zsidó páska közös vonását, eltérését, valamint a tizennegyednaposok és a vasárnapi húsvét gyakorlatot követőkét is. A tizennegyednaposok húsvétgyakorlata és a zsidó páskaünnep gyakorlat közös vonása: Niszán 14-e, az ünnep napja. A zsidók ezen a napon áldozták meg a páskabárányt, és az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztek. A tizennegyednapos keresztyének pedig az utolsó vacsorát fogyasztották el, és Jézus Krisztus halálára emlékeztek, amelybe belesűrítették a feltámadást is. A tizennegyednaposok ünnepgyakorlata és a vasárnapi húsvétgyakorlat közötti különbségek: a húsvét ünneplésének az időpontja. Az első Niszán 1415Bura, V.Nicolae: Data serbarii Pastilor in lumina tradítiei canonice a Bisericii Ortodoxé, Mitropolia Moldovei si Sucevei 1987. nr. 40-41. pp. 16 Vanyó László szerk.: Az ókeresztény kor egyházfegyelme Budapest, 1983. 266.p. 61
