Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Vadnai Zoltán: A tanítványok Márk evangéliumában

A TANÍTVÁNYOK MÁRK EVANGÉLIUMÁBAN sóval. Elindul az 1,1-ben onnan, hogy ez Isten Fiának evangéliuma, mikor az olvasó még semmit nem tud Jézusról, és az evangélium végére elvezet oda, hogy meglássuk, valóban Isten Fiáról beszélt. Lásd a római századost: "Bi­zony, ez az ember Isten Fia vala” (Mk 15,39). Egységes elbeszélés áll előttünk, melynek egyik kulcsa Jézus. A kez­dettől a végéig ott áll az elbeszélés középpontjában, míg a többi szereplő hol feltűnik, majd nem hallunk már róluk, vagy csak ritkán lépnek fel. Az evan­géliumban Jézus képviseli a megbízhatóságot, az autoricitást.6 Az evangéli­um legfontosabb ítéletei Jézus szájából jönnek. Az olvasótól elvárja a szerző, hogy a többi szereplő szavait és tetteit Jézus szavainak és tetteinek fényében ítélje meg. Az implicit szerző és Jézus álláspontja egybeolvadnak az evangéli­umban, a szerző a legfontosabb magyarázatokat, ítéleteket, igazságokat Jé­zusnak adja át. így válik Márk által az evangélium azzá, amit az első versben kijelent: Jézus Krisztus evangéliumává. A tanítványok Márk evangéliumában Az elkövetkező gondolatsor alapja Robert C. Tannehill kitűnő mun­kája, melynek címe: „A tanítványok Márk evangéliumában - egy szereplő funkciója az elbeszélésben."7 Ezen az alapon építkezve az evangélium sze­replői közül leginkább a tanítványokra szeretnék figyelni. Vizsgálni, hogy milyen szerepük van a márki elbeszélésben, mit akar rajtuk keresztül üzenni a szerző nekem, mai olvasónak. Az itt leírtak korántsem normák, nem tekintem azokat "az egyetlen" olvasatnak. Sokkal inkább egy párbeszédnek, ami létre­jöhet a szerző és az olvasó között, amely kommunikációnak csatornája maga Márk evangéliuma. A tanítványok az evangélium elején Márk elmondja nekünk, hogy amint Jézus megkezdi tanítói hivatalát, elhív négy tanítványt, akik később a tizenkettes körhöz is hozzátartoznak majd. A Márk 1,16-20 meséli ezt el nekünk. Tömör és rövid a tudósítás. Azt megtudjuk, hogy Jézus hívására mind a négyen „követték őt". Nem voltak kör körülményeskedések, nincsenek kérdései az elhívott halászoknak, nem számol be az író arról, hogy sok idő telik el, hogy átgondolják az érintettek az elhívást. Sőt! Ott van a jellegzetes márki időhatározó: euGoc; - tüstént, rög­vest. Itt a szentíró rögtön felállít egy normát, bemutatja a krisztusi elhívásra adandó helyes választ. Akit megszólít, tanítványának elhív, annak azonnal követni kell Jézust. 6 Vorster, i.m. p.35. 7 Robert C. Tannehill: Die Jünger im Markusevangelium - die Funktion einer Erzählfigur, in SBS 118/119, 1985, Stuttgart, Verlag Katholisches Bibelwerk GmbH, p.37-66. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom