Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Szent István és reformációs millenniumi összefüggések
Szent István és reformáciős millenniumi összefüggések títják. Másodszor: vagy a keleti keresztyénséghez köti magát, de ebben az esetben a Balkán Bécsig ért volna. Vagy a római keresztyénséghez csatlakozik, Róma fósége alá, és ezzel adva van a germán művelődési közösség és a rendiség irányvonala. István király a harmadik megoldást választotta, s ezzel Isten választott népéhez hasonlóan a magyarságból is, az alig népből "nép" lett, s a halál sötétségéből az élet világosságára érkezett. Valójában azonban az történt, hogy nem István választott, hanem az Isten vezette el erre a felismerésre, só't őt magát is az Isten választotta ki, tulajdonává tette, kegyelmébe fogadta. Isten áldott eszköze lett. Református értelemben szent az, aki Istennek engedelmeskedve az Isten eszközének vallja magát, nem magának, hanem Istennek ad dicsőséget. Ilyen értelemben az első' magyar királyt is szentnek nevezheti az evangéliumi keresztyénség, így a reformátusság is.5 Azzal, hogy Szent István a három lehetőség közül a harmadik mellett döntött Isten szavának engedelmeskedve, három ellentmondást is feloldott népe életében. Ezzel a választással feloldotta a keresztyénség s a magyarság közti ellentétet. Sokan a magyarok közül azt gondolták, hogy a kettő kizárja egymást, mert az egyiknek el kell pusztítani a másikat, hogy életben maradhasson. Ezt a súlyos tévedést István király úgy oldotta fel, hogy maga lett a magyarság első nagy misszionáriusa, s saját példájával járt elől a keresztyén élet megvalósítása területén. A második ellentét, amit feloldott abból adódott, hogy feszültség volt az akkor törzsszövetségben élő szabadon portyá- zó magyarság életében a rend és szabadság között. Európa élete más rendet kívánt tőle. A nomádságból magával hozott lelke és belső lendülete, dinamikája a szabadság szenvedélyes népévé tette, és mikor az egyiket szolgálta, a másikat pusztította. István király állam-szerkezetében a rend és a szabadság feloldódik a nemzeti önállóságban, autonómiában. A harmadik ellentétfeloldás a nemzeti egyéniség és az európaiság feszültségének a feloldása. Ez abban a gondolkodásban kísértett, melyben, hogy ha európai akar lenni, akkor nem lehet magyar és fordítva. Magára zúdítja az európaiságot és összeroskad a rászakadó kultúra nyomása alatt. Szent István a maga elképzelésével olyan példává válik, melyben nemzetét 5 u.a. 15. 135
