Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Szent István és reformációs millenniumi összefüggések
Dr. Ágoston István György is európaivá és azt a darab földet - a Kárpát-medencét - az európai gondolat örökös tagjává teszi.6 István királynak ezek az állásfoglalásai és döntései az ő keresztyénségének őszinte elmélyültségében gyökereznek. Révész Imre jellemzése szerint lángeszű, acélerejű, ritkán mosolygó és soha önfegyelmét el nem veszítő, az Árpádoknál szokatlan kis termetével is föltétien fenségű, tekintélyt parancsoló királyi magyar, buzgón hívő, mélyen áhítatos, az örökkévalóságra szögezett tekintetű keresztyén volt: teljes egyéni és családi élettisztaságban, önmegtagadó önzetlenségben, segítő és megbocsátó készségben. Ezt a hitet úgy becsüljük meg, hogy szükségtelen átrajzolni akár protestáns ecsetvonásokkal is. Nincs értelme viszont azt sem kétségbe vonni, hogy első királyunk a római katolikus egyház meggyőződéses híve volt, s a pápában Krisztus helytartóját látta, üdvösségét azonban, mely nagyszerű férfi életének végső értelme és célja volt, Krisztusnak köszönhette, akinek életét is, odaszentelte, így nemcsak római értelemben, hanem bibliai értelemben is szent volt. Ezzel boldogan megelégedhetünk mi is az ő református magyarjai.7 2./ Ötszáz évvel később a magyar nemzet újra válaszút előtt állt. A nemzeti függetlenség a mohácsi síkon elvérzett. Elpusztult az ország legjava, majd hol a német, hol a török marcangolta az országot. Nemzeti létünk nagy temetője lett Mohács. Voltak azonban, akik nem tudtak és nem is akartak belenyugodni a pusztulásba, hanem a hazaszeretet és az ön- feláldozás szelleme hatotta át lelkűket. A nemzeti gyász első sötét évei után megindult az önvizsgálat arra nézve, hogy megtalálja az Istennek nemzetre mért csapásainak az okát, - sőt ettől többre is törekedett: a gyógymódot is kereste. A nyomok ismét a keresztyénséghez vezettek, illetve az Istenhez. Most a magyar biblia és a megújuló vallási élet lett a megmaradás forrása. A korszak írói, költői, bibliafordítói kimutatták az Isten által a nemzetre bocsátott csapások az okát. Legközvetlenebbül és legérthetőbben Károlyi Gáspár gönci prédikátor Két könyv c. művében írja le Magyarország romlásának okait. Előveszi a bibliát mint ideológiai vezérfonalat, és előszámlálja, hogy Isten mennyire várta a magyar nemzet 6 Ravasz László: Isten rostájában, István király. Bp. 1938. 329. 7 Révész Imre: István király. Bp. 1937. 28, 29. 136
