Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
„Columban családja” szervezet őrizte meg továbbra is a régi keltaír számítást. d. / Skócia. Ceoldfrid, Jarow kolostor apátja hatására Naiton, skót király bevezette a kolostorokba az új számítási módszert (római gyakorlat). A régi húsvétszámítási példányokat megsemmisítette és az ellenkező barátpapokat kiűzte Skóciából. e. / Észak-Dél Wallesben 755 és 775 között vezették be a római gyakorlatot. Egyes tudósítások azonban azt igazolják, hogy a IX. sz. első harmadáig léteztek húsvétünneplési ellentétek. Angol területen utoljára Carnwalban fogadták el (900 körül).2 Nagy Károly uralkodása alatt a birodalomban teljesen megszűnt a kettős húsvétünneplés (az alexandriai és régi római ciklus szerinti) és elfoglalta helyét az egységes húsvétgyakorlat. Kelet és nyugat közötti utolsó húsvétünneplési eltérés Hans Lientzman táblázata szerint 783 és 784-ben volt. Tehát, a niceai zsinattól (325) el kellett, hogy teljen 200 év, amíg Róma is elfogadta az alexandriai húsvétszámítási gyakorlatot (Dionisius vezette be 525-ben) és el kellett hogy teljen 459 év, amíg a két nagy egyházi csoportosulás szintjén is létrejött az egység (784-ben). A nyugati egyházban pedig mintegy 100 évet váratott magára az egység megvalósulása (900 körül). Naptárjavítási szándékok aXII-XVI. században A húsvétünneplés egységesítése nagy haladást jelentett a világ keresztyénségének életében és történetében. A kérdés azonban nem záródott le, mert a régi csillagászati ismeretek az újhoz viszonyítva pontatlanoknak bizonyultak. E pontatlanságok növekedése szükségessé tette az új naptárjavításokat és az általános húsvétszámítás csillagászati és tudományos valósághoz való alakítását. Már a XII. században megfigyelték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség a Julianus-féle naptárban mindig korábbi dátumra esik. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a húsvéttáblák alapján előre kiszámított holdtölte mindig korábbi dátumra esett, mint az asztronómiai holdtölte. 1./ A XII-XIV. században a naptár- és húsvétszámítás kutatásának központja Konstantinápoly volt. A XIV. századból három kiváló húsvétszakértőt ismerünk: Nichifor Grigoras, Mátéi Tanúsai Árpád _________________________________________ 2 Teodor,N, Popescu: Problema strabilirii datei Pastilor, Ortodoxia 1964. nr. 3. 375378. pp. 64
