Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés Vlastares és Isaac Arghyros, akik megfigyelték, hogy a tavaszi napéjegyenló'ség nem esik március 21-re. a/ Nichifor Grigoras egy húsvétszámítási újítást ajánlott III. Andronic császárnak és igazolta, hogy a húsvéttáblák szerinti számítás és a valóságos holdtölte közötti eltérés három nap. A szakadás megelőzésére hivatkozva nem történt semmilyen újítás. b. / Mátéi Vlastares is igazolta Grigoras állítását, de ő is osztozott a császár véleményében (1335-ben). c. / Isaac Arghyros is felvetette a húsvétszámítás kérdését (1371- 1372-ben) és igazolta azt, hogy a valóságos napéjegyenlőség nem március 21-re, hanem március 14-re esik, valamint azt is, hogy a húsvéttáblák nem felelnek meg az asztronómiai adatoknak. Tanulmányt is írt a soláris és a lunáris ciklusról, melynek címe: „A húsvét megújításáról, vagy a húsvétszámítás helytelenségéről”.3 2./ A kérdés kutatása és tanulmányozása Konstantinápoly zaklatása miatt (mohamedán uralom, keresztes hadjárat) áthelyeződött nyugatra. A keleti húsvétszámítási kutatók is átmentek a nyugati egyházba és ott folytatták megfigyeléseiket, mint például Ghemist Plethon György (+ 1450). Már a XII. században nyugaton is észlelték a naptár- és húsvétszámítási pontatlanságokat és több javítási, reformálási ajánlatot tettek. A XIII. században a következő tudósok - klérikusok és laikusok egyaránt - foglalkoztak az említett kérdéssel: Sacro Busco János, Albertus Magnus (+ 1280) és Roger Bacon (+ 1292). a. / Sacro Busco János, több matematika könyv szerzője írt egy traktátust „De anni ratione, sen computus ecclesiasticus” (1232) címmel, amelyben megállapította, hogy a húsvét ünneplése tíz nappal korábban történt a reális évdátumhoz képest és a holdtöltét 3 nap 14 órával korábbra tették a valóságosnál. O azonban azt tartotta, hogy ezt az eltérést el kell tűrni, mert valamikor egy egyetemes zsinat a naptárújítást megtiltotta.4 b. / Albertus Magnus is írt tanulmányt 1262-ben a Julianus-féle naptár pontatlanságáról. c. / Roger Bacon pedig egyenesen IV. Element pápához (1265- 1268) fordult a naptárújítás kérdésében bizonyítva, hogy a napéjegyenlőség eltolódott és a húsvétot téves időpontban ünnepük. 3 Teodor, N. Popescu: Porblema strabilirii datei Pastilor, Ortodoxia 1964. nr.3. 381. ?■ Teodor, N. Popescu: im. 382. p. 65
