Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Pásztor-Kupán István: Kicsoda az "Aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz?"

Pásztori-Kupán István

jellemzője, erre az atyák nem különösebben törekedtek, hanem a maguk tanítását az egyetemes keresztyén hagyományba igyekeztek beilleszteni. A keresztyén teológiában "eredetinek" lenni évszázadokon keresztül szinte egyet jelentett az eretnekséggel.

Mindemellett jelen dolgozatunkban nem a reformáció „eredetiségét” akarjuk elvitatni, hanem azokra az alapmotívumokra figyelünk, amelyek az újszövetségi kor és a reformáció között eltelt másfél évezred alatt a nevesebb teológusok krisztológiai gondolkodását meghatározták. Eszmefuttatásunk vezérfonalául Karl Barth megállapítását választottuk:

Az egyháztörténet során különféleképpen ismétlődő, az alexandriai és az antiochiai gondolkodás, majd később a lutheri és a kálvini krisztológia között fellelhető ellentétek úgy értékelendők, mint amelyek csupán viszonylagos értelemben állnak egymással szemben az egy valóságot érintő vitában. így a jánosi típus vonalán nyilvánvalóan az Eutükhész, s később a Luther, a szinoptikusok vonalán pedig a Nesztoriosz és a Kálvin Krisztusra vonatkozó értelmezését kell keresnünk.2

Jézus Krisztus személye az Újszövetség és az apostoli atyák teológiájában

„Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz” - olvassuk a rövid és világos megállapítást a Zsid. 13, 8-ból. Habár közérthetőnek tűnt a megállapítás, a levél szerzője szükségesnek tartotta ezt is hozzáfűzni:

Különböző és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív. . . (Zsid. 13, 9).

Tehát már az apostoli korban is voltak „különböző és idegen tudományok” (5i5axoa 7totKi?iai Kai ^evat), amelyekről Pál apostol leveleiből több ízben értesülünk. A Héber Levél írója tehát óva inti a gyülekezeteket ezen veszélyes mételytói. Azt azonban valószínűleg nem sejtette, hogy több évszázadon keresztül folyik majd a vita arról, hogy „kicsoda az, aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz?” Isten-e vagy ember, netán mindkettő? Ha igen, akkor meddig tart emberi természete, és hol kezdődik isteni mivolta? Barth fenti megállapítása nyomán felmerül a kérdés: már az új- szövetségi korban megoszlott-e a Jézus Krisztus személyéről alkotott felfogás, vagy mindez későbbi korok terméke? Barth egyik ol2 Karl Barth, Kirchliche Dogmatik, Originalausgabe 1,2. p. 27.

24