Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában
nagy világosságért, amelyet Isten a világnak ezen férfiú által ragyogtatok fel.1 Később ez a túláradó tisztelet alábbhagyott, és Witsius fő törekvése az lett, hogy minden megütközést keltő, vitára okot adó részletet elhagyjon Coccejus rendszeréből, és összebékítse Voetsius elveivel, sőt a descartesi filozófia hatásait is valamelyest felvegye tanításába. Békeszerető ember volt, s nem véletlenül volt a jelmondata: "In necessariis unitas, in non necessariis libertas, in omnibus prudentia et charitas."1 2 Több évi gyülekezeti lelkészkedés után a franekeri egyetem tanára lett 1675-ben. Itt készült fő műve is, a De Oeconomia foederum Dei cum hominibus 1677-ben. Több kiadást is megért, holland fordítása a szerző halála után 1716-ban jelenik meg Martinus van Harlingen munkájaként. Elveti Coccejus abrogatio-ról szóló tanítását, a cselekedeti szövetség lépcsőzetes megszüntetését. A kegyelmi szövetség a cselekedeti szövetség helyreállításává válik nála. Ezzel elvész az a dinamika, amely Coccejus rendszerében megvolt. Witsius művében a kegyelmi szövetség két részből áll. Az egyik az, amely az Atya és a Fiú között köttetet, a másik az Atya és a kiválasztottak között. A négy könyvből álló mű harmadik részében nagy részletességgel írja le a kiválasztottak biográfiáját. Az így kidolgozott szövetség-teológia hatását meg lehet találni mind Németországban, mind Skóciában. Néhány müvét angolra is lefordították. Túlzott azonban Stolzenburg azon megállapítása, hogy Witsius a föderál-teológia sírásója lett volna. Valóban jelentős változtatások eszközlője, de ugyanakkor más részletek továbbadója is. Franekerben Campegius Vitringa tanára volt, aki mintegy 40 éves franekeri tanárkodásával a történeti írásmagyarázatában vált nagy tekintéllyé, és akinek fő művét még magyarra is lefordították.3 Witsius később utrechti majd leideni professzor lett. A foedus operum előtérbe állítása és az abrogatio lépcsőzeteinek elhagyása, nyitást eredményezett a racionalizmus felé, és kaput nyitott a theologia naturalis előtt.4 Friedrich Adolf Lampe származásában német, mint maga Coccejus is. Teológiai tanulmányait azonban Franekerben végzi, ebben is hasonlít mesteréhez, akit nagy "Apolló"-nak nevez, és azt mondja róla, hogy Isten gondoskodása adta az egyháznak. Úgy véli, hogy Coccejus adta kezünkbe azt a kulcsot, amely segítségével Isten igéjének kincses tárházában a titkokat fellelhetjük.5 Lampe tanulmányai után Brémában lesz lelkész, és innen hívja meg 1720-ban az utrechti 1 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 141. p. 2 GENDEREN, J. van: Witsius, Herman. Christelijk Encyclopedic. Kämpen, 1961. 3 ZOVÁNYI Jenő: i.m. 89. p. 4 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 141. p. 3 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 142. p. 40
