Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában
ájában. Coccejus az üdvtörténet nélküli felfogást nem az üdvtörténeti fejlődés bevezetésével töri meg, hanem Krisztusban az idő és örökkévalóság egymásban látásával, együtt gondolásával. Ha ilyen sokféle és olykor szögesen ellentétes következtetésekre lehet jutni Coccejus kutatása során, ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a 17. századi Hollandiában munkálkodó német eredetű teológussal, és tekintsük át kimunkált rendszerét. Johannes Coccejus 1603. augusztus 9-én született Brémában. Családja Brémában lakik, apja Timann Cock vagy Coch, a város jegyzője, anyja tekintélyes kézműves család leánya, testvére jogász professzor, diplomáciai szolgálatban is tevékenykedik. Tanáraik és diáktársaik is "Cocceji"-nek nevezték őket. Ezt a iatinosított formát használta később mindenütt a neves teológus, e névből ered irányzatának elnevezése is, a coccejánizmus. Iskoláit szülővárosában végezte. Tanárai között megtalálható a már korábban említett Mathias Martini, akinél egyrészt a föderál-teológia elemeivel ismerkedhetett meg, másrészt nagyon alapos iskolázást kapott a keleti nyelvekből. Már a gimnáziumban a latin, görög, héberen kívül arámot, szírt és arabot is tanult. Jól olvasta a Talmudot. Egy hamburgi zsidó tudós pedig a rabbinikus irodalom rejtelmeibe is bevezette. Nem is annyira teológus, mint inkább nyelvész volt. 1626-ban is éppen ezen ismereteinek gyarapítása érdekében ment Franekerbe a nyelvészetben nagy hírességhez, Sixtus Amamához. A nyelvészet tanítására hívják haza 1630-ban szülővárosába, hogy legyen az az esztendőben elhunyt Mathias Martini utóda. Itt köt házasságot 1635-ben Catharina Deichmannal, aki münsteri eredetű családból származott, és több rangos prédikátor rokona volt. Házasságukból három leány és egy fiú született. Fia ugyan jogász lett, de sokat tett apja irodalmi hagyatékának gondozása és kiadása érdekében. Az Opera Omniához írott előszavában úgy emlékezik apjára, mint aki nem nevet akart szerezni magának, sem iskolát nem akart alapítani, hanem csak Krisztusnak embereket megnyerni. A Szentírás tartotta fogva szívét, és annak állandó kutatásában lelte minden örömét.1 1636-ban Franekerbe kap meghívást a héber nyelv oktatására, majd 1643-tól teológiai tanár lesz. Két szangvinikus egyénnel találkozik Franekerben, a lengyel eredetű Maccoviusszal, aki neves skolasztikus. Nála szerez 1644 februárjában doktori fokozatot, és még ugyanazon évben ő tartja a temetési beszédet is Maccovius fölött. A másik tanártárs Franekerben Johannes Cloppenburg, Voetius egykori diák- és lelkésztársa és igaz barátja. Ezekben az években érlelődik ki Coccejus rendszere, először előadásaiban, majd 1648-ban a Summa Doctrinae de 1 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 10. p. 33
