Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

Foedere et Testamento Dei című műben. Felhasználja benne Cloppenburg meghatározásait. Hamarosan azonban az a megtiszteltetés éri, hogy meghívják Leidenbe teológiai tanárnak, az első holland egyetemre. 1650-től haláláig itt munkálkodik. Szinte minden bibliai könyvhöz ír magyarázatot, és kiterjedt tudományos irodalmi munkásságot folytat. írásaiban gyakran dagályos, sokat ismétel. Ezt annak tulajdonítják, hogy műveit diákjainak diktálta, de azt is följegyzik róla, hogy szinte minden bibliai helyet fejből tudott idézni görögül vagy héberül.1 Leidenben azonban nem sokáig tartott nyugalma. 1654-ben érkezik Hoornbeeck az egyetemre, aki éles vitába keveredik a szombat, ill. a vasárnap megünneplésének kérdésében Abraham Heidanusszal. Coccejus ugyan vitatkozást kerülő, békeszerető ember volt, ebbe a vitába mégis belekeveredett. Hosszú időn át folyt aztán más kérdésekkel kibővítve a coccejánusok és voetiánusok vitája. A viták közepette halt meg Coccejus 1669-ben pestisben. Leidenben temették el a Péter- templomban, ahol sírköve mindmáig megtekinthető. Sőt a német megszállás idején ez a sírkő történelmi jelentőséget nyert. Az egyetem vezetői a sírkő alá rejtették el az egyetem nagy pecsétjét és a doktoravatás jelvényeit a német megszállók elől, hogy náci szellemben senkit se tudjanak Leidenben doktorrá avatni. Coccejust kortársai közül sokan a legnagyobbak közé sorolták. Constantijn Huygens Voetius halálára írt egy dicsőítő verset, amelyben a megénekelt Voetius mellett Cartesius és Coccejus kapnak szép dicséretet. Azt olvashatjuk itt Coccejusról, hogy bámulatra méltó szorgalommal a tudás gazdag kincsestárát gyűjtötte össze, s ezzel a tudományban önmagát múlta felül.1 2

Coccejus rendszere a Summa Doctrinae de Foedere et Testamento Dei 1660-as kiadásában található meg. Már 1689-ben megjelent holland fordításban is Johannes van der Waeijen munkájaként.3 1990-ben azonban új fordítást készített W.J. van Asselt és H.G. Renger. Ez a mű XVI fejezetből és 650 paragrafusból áll. Coccejus felfogásának helyes látásához szükség van többi munkáira is. A központi mű mellett azt a feldolgozást használhatjuk fel, amelyet van Asselt disszertációjában találunk. Ha a fő munkából indulunk ki, akkor első helyen a cselekedeti szövetséggel kell foglalkoznunk, mert a rövid fogalmi meghatározás után már a második fejezetben ez kerül sorra. Mivel a sorrend is alkalmat adott téves megítélésekre, vegyük inkább előre azt a részt, amely a minden idők előtt történt egyezségről szól (pactum salutis). Ez az egyezség az Atya és a Fiú között jött létre min1 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 13. p.

2 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 13. p.

■’ COCCEJUS, Johannes: De Leer van het Verbond en het Testament van God. Vertaling: dr. W. J. van Asselt drs. H. G. Ranger. Kämpen, 1990. Inleiding 5. p.

34