Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

minden hangsúly a megszentelődésen van, a Christus pro nobis fölött a Christus in nobis.

Eberhard Busch' pozitív értékelést ad a föderál-teológiáról, és azt állítja, hogy nem a cselekedeti szövetség a fő témája ez irányzatnak, hanem a kegyelmi szövetség. A föderál-teológia nem a kijelentés adójára (Dator) teszi a hangsúlyt, hanem a kijelentés adására (datio és datum). Nincsen önálló antropológiája, hanem a kijelentés ismertté válásának történelmi oldalát hangsúlyozza.

Azokon kívül, akik Coccejus munkásságában a történelem sajátos szerephez juttatását tartják a legfontosabbnak, vannak olyanok, akik az Isten-tan központi szerepére irányítják a figyelmet. Az előmunkálatokat e tekintetben C.S.McCoy végezte el Yale egyetemi disz- szertációjában,1 2 majd Heiner Faulenbach vitte tovább.

McCoy Isten és ember kapcsolatát dialógusnak fogja fel. Szerinte Coccejus számára is az elsődleges Isten cselekedete, de az emberi válasz is alkotó elem ebben a dialógusban. A történelem is dialógus jellegű, és mint olyan, beépül a szabadítás dialógusába (the dialogue of redemption). A történelem lényege az Isten és ember dialógusa. A dialógus már a mennyben elkezdődik az Atya és a Fiú között. A második fázis Isten kezdeményezése a cselekedeti szövetségben az embernek erre adott válaszával. A harmadik fázis a kegyelmi szövetséggel kezdődik. Ennek a dialógusnak központja Krisztus, benne találkozik az isteni kezdeményezés és az emberi válasz a szabadítás dialógusában. Ebben a megközelítésben McCoy Coccejust a 17. század Barth Ká- rolyának nevezi. Coccejustól Kierkegaardhoz vezető vonalat is felmutat.

Heiner Faulenbach3 ezen a nyomon tovább haladva arra irányítja a figyelmet, hogy Coccejusnál a cselekedeti szövetséget és a kegyelmi szövetséget, mint egy kupola fogja össze Isten üdvterve, amit minden idők előtt határozott el. Mind a cselekedeti szövetség, mind a kegyelmi szövetség Isten üdvözítő cselekedete. Erre a megállapításra a megismerés-tanának vizsgálata során jutott el Faulenbach. Az ismeret nem a természeti vagy a cselekedeti szövetséggel kezdődik Coccejus rendszerében, hanem a hitismeret a trinitás-tanban és a krisztológiában gyökerezik. A krisztológia a szövetségi mozzanat előfeltétele. Ezek alapján elutasít Faulenbach mindenféle fejlődés-gondolatot Coccejus teológi1 BUSCH, Eberhard: Der Beitrag und Ertrag der Föderaltheologie für ein geschichtlichen Verständnis der Offenbarung: Oikonomia. FS. O. Cullmann. Hamburg - Berstedt, 1967. 171-190. pp.

2 McCOY, Ch. S.: The Covenant Theology of J. Coccejus. 1957.

3 FAULENBACH, Heiner: Weg und Ziel der Erkenntnis Christi. Eine Untersuchung zur Theologie des Johannes Coccejus. Neukirchen, 1973.

32