Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

galmazta: "Hogy engem Isten felvett kegyelmi szövetségébe." Nem teológiai tanítás ebben az összefüggésben a szövetség kérdése, hanem életkérdés, létkérdés az ember számára. Ez a szövetség az ember számára az Istennel való megbékélés, amit Krisztus közbenjárására nyerhetünk el. Isten biztosítja az embert megengesztelődéséről, a bűnök bocsánatáról, az ember pedig elkötelezi magát igaz hitre, bűnbánatra, engedelmességben való szolgálatra. A személyes egzisztenciális jelleg mellett kissé háttérbe szorul a különbségtétel a "foedus naturale" és a "foedus gratiae" között. A "foedus naturale" az, amit Isten a teremtéskor adott az embernek. A "foedus gratiae" az evangélium. Melanchton hatása tagadhatatlan ebben az értelmezésben. Gottlob Schrenk szerint nem Musculus közvetlen befolyása mutatható ki ebben, sokkal inkább mindkettőnél Melanchton "lex naturae"-ról szóló tanítása lehetett a meghatározó.1 Olevianus Gáspárnál is a személyes vonatkozás áll az előtérben szövetségről szóló felfogásában. Olevianus írásai szerint azonban a szövetség a bűneset után köttetik. Sajátossága tanításának, hogy úgy állítja a szövetséget középpontba, hogy összekapcsolja Krisztus királyi-főpapi uralmával. A Krisztus hármas tisztéről szóló tanítás egészen megelevenedik a szövetséggel összekapcsolva. Ebben Coccejus előfutára. Joggal mutat maga Coccejus is éppen Olevianusra, mint legfőbb elődjére. A szövetség gondolatát összekapcsolni Isten országával, uralmával, Schrenk szerint Kálvin hatása Olevianusnál.1 2 Másik kálvini hatás a praedestinatiora vonatkoztatás. A szövetséghez csak a kiválasztottaknak van köze. Teljesebb kifejtés és egységgé építés majd Coccejus munkájában lesz megtalálható, de innen meríthetett indíttatást.

Ursinus kollégája, Franciscus Junius, aki 1584-ben oktatói munkáját három olyan előadással kezdte, amelyek mindenike a szövetségteológiáról szólt. A heidelbergi egyetem így már a kettős-szövetség tanának otthonává vált.3 Junius tanítványa, Franciscus Gomarus már közvetlenül viheti ezen ismereteket Leidenbe. 1594-ben beköszöntő beszédét ezzel a címmel tartja: De foedere Dei. Itt találunk ismét egy olyan vonalat, ami immár közbülső állomással és kiegészítésekkel, de a bullingeri felfogást hozza Hollandiába.

Míg azonban Coccejushoz érkezik a Zürichből induló szövetségről szóló tanítás, újabb állomásokon halad keresztül. Az egyik ilyen állomás Herborn. E német városkában Orániai Vilmos öccse, az idősebb Johann (1536-1606), Nassau-Dillenburg grófja alapít főiskolát,

1 SCHRENK, Gottlob: i.m. 59. p.

2 SCHRENK, Gottlob: im. 60-61. p.

3 GOETERS, J. F. Gerhard: i.m.

19