Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában
együttes hatásáról van szó, amelyek között az újrakeresztelők mozgalma mindenképpen igen jelentős lehetett. A szövetségről szóló tanítás részletes kidolgozója mégsem Zwingli, hanem zürichi utóda Buliinger. 1534-ben jelenik meg a De testamento seu foedere Dei unico et aeterno című műve, amely már valóban teljes mértékig a szövetség gondolata köré épül. A fiatalon, 27 évesen Zürichbe kerülő Buliinger, ugyanazokkal a kérdésekkel találta magát szembe, mint elődje, Zwingli. Az újrakeresztelőkkel szemben ismét csak a szövetség egységére hivatkozhatott. A szövetségben evangélium és törvény egybefoglaltatik. Buliinger munkája öt kiadást is megért, így hatása messze terjedt. Ha tételesen nem is jelenik meg az itt kifejtett tanítás a II. Helvét Hitvallásban, amely eredetileg Buliinger személyes hitvallása, gondolatában, szellemében megtalálható benne.1 Buliinger gondolatai közvetlen közvetítéssel is eljutottak Hollandiába Gellius Snecanus: Methodica descriptio communium, Leiden, 1584-es írásában.1 2 3 Erőteljesebb azonban az a hatás, ami kerülő úton érkezett és újabb elemekkel gazdagodva. Bull inger felfogását megtalálhatjuk abban is, ahogyan Kálvin az Institutioban az első kiadás 7. fejezetében az Ó- és Újszövetség kapcsolatát leírja. Kifejező a fejezet címe is: De similitudine ac differentia Veteris et Novi Testamenti. Kálvin felfogása ebben változatlan marad az Institutio végső formájában is a II. könyv 10-11 fejezeteiben. Németország felé Buliinger tanítását a szövetségről Wolfgang Musculus közvetíti a Loci Communes, Basel, 1560. művével, amiben a Melanchtontó! származó lex naturae tétellel ötvözi Buliinger felfogását. Szegedi Kis István posthumus művében hasonlóképpen jelenik meg a szövetségről szóló tanítás a De foedere ac Testamento Dei fejezetben/’ ahol Szegedi különbséget tesz a "foedus generale" és a "foedus speciale" között. Az előbbi a világmindenséggel, a Földdel, az emberiséggel kötött szövetség, melyet az időben kötött Isten, a második a választottakkal kötött örök szövetség, amely a világ kezdete óta magában foglalja Abrahám minden igaz rnagvát. Három részre tagolódik ez, amit így lehet jellemezni: ante legem, sub vagy in legem és post legem. Megnő ezzel a törvény jelentősége. Németországban, Heidelbergben találnak visszhangra és követőkre Buliinger gondolatai a szövetségről. Ursinus Zakariás a Heidelbergi Káté előmunkálataiban az első kérdésre a választ így fo1 COLIJN, Jós: Egyháztörténelem. Előadások az egyetemes egyház történelmének körképéhez. Sárospatak, 1996. 184. p. : GOETERS, J. F. Gerhard: i.m. 3 SZEGEDI, Stephanus: Theologiae sincerae. Loci Communes De Deo et Homine cum Confessione de Trinitate. Basel, 1588. 71. p. 18
