Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

Zwinglinél már nemcsak érintőleg van szó a szövetségről, hanem meglehetősen központi helyet kap. Már az 1523-as Usslegen-ben a 18. tétel az úrvacsorával foglalkozik, és ebben Zwingli a szövetségkötési szokásokról ír. Locher kutatta azt is, hogy honnan eredhet Zwingli szövetséggel kapcsolatos felfogása. Arra a következtetésre jut, hogy a francia humanista hagyomány állhat a háttérben, amely különös figyelmet szentel a római magánjognak.1 Ezen következtetésben Locher épít J. Bohatec megállapításaira is, aki ezt főként Kálvinra nézve jegyzi meg.* 2 Mégsem általánosan elfogadott a humanista háttérből való levezetés. Staedtke inkább teológiai meggondolásban látja az eredetet. ’ Az úrvacsora alapos átgondolása vezette Zwinglit a szövetség gondolatához, ezt lehet a szövetség-teológia kezdetének nevezni (Ansats einer Foederalteholgie). A másik komponens a szövetséggel kapcsolatos felfogás kialakulásában Zwinglinél az újrakeresztelők mozgalmának jelentkezése. 1524-ben ír Wer Ursache gebe zu Aufruhr címmel egy művet, amiben a köriilmetélkedést és a keresztséget a Kol 2,11-re hivatkozva összekapcsolja. A gyermekkeresztség kérdése továbbra is égető kérdés marad. Több írásában foglalkozott is ezzel Zwingli. A keresztséggel kapcsolatban szövetségről szóló felfogását legrészletesebben az 1527-ből való Catabaptistarum strophas elenchus című művében fejti ki. Hangsúlyozza benne, hogy egy szövetségről van szó egészen Adámtól kezdve. Ez esetben a bűneset utáni Adámra gondol. Mivel az Ószövetségben a körülmetélkedés által a kisgyermekek is tagjai lettek a corpus populi Dei-nek, úgy nem lehetnek a keresztyének gyermekei sem hátrányosabb helyzetben, mint az ószövetségi családok gyermekei, mert egyetlen szövetség, egyetlen egyház, Istennek egy népe van. Ebből Gottlob Schrenk azt a következtetést is levonja, hogy az újrakeresztelőktől jön az indíttatás Zwingli szövetségtanához.4 5 Az új gondolat Zwinglinél azonban nem a szövetség és a keresztség ösz- szekapcsolása, hanem az egy szövetség gondolata, Isten és Izráel, Isten és az egyház közötti szövetség egysége.3 Lehet, hogy egyértelműen nem is lehet eldönteni, milyen hatásokra kristályosodik ki Zwingli gondolataiban a szövetségről szóló tanítás. Valószínűleg több tényező

' LOCHER, G. W.: Huldrych Zwingli in neuer Sicht. Zürich - Stuttgart, 1969.

2 BOHATEC, J.: Búdé und Calvin. Studien zur Gedankenwelt des französischen Frühhumanismus. Graz, 1950.

3 STAEDTKE, J.: Bullingers Theologie - eine Fortsetzung der Zwinglichen? Herausgegeben von U. Gabler und E. Zsindely. Zürich, 1977.

4 SCHRENK, Gottlob: Gottesreich und bund im älteren Protestantismus vornehmlich bei Johannes Coccejus. 2. Auflage. Darmstadt, 1967. 36. p.

5 LOONSTRA, Bertus: i.m.

17