Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Új életre feltámadva
akadályoz minket az önkiteljesedésünkben és megfoszt az autonómiánktól.8 Felszólalhatunk és viselkedhetünk bátran is. Ez azonban nem az, amit a Biblia megváltásnak nevez. Sokan felteszik ma az egyháztagok közül a következő kérdést: Az isteni megváltás nem veszi-e el az én emberi szabadságomat? Az isteni megváltás nem tesz-e minket ennek a világnak az igaztalanjaivá, ahogyan ezt Nietzsche is kifogásolta? A hit és a kultúra története egy hosszú história, mivel ahol emberi civilizáció van, ott hit is van. Ez az animizmusban, politeizmusban, mágiában, önigazságunk legalizálásában ölthet formát, de a vallás (egészen az új keletű szekuláris humanizmus megjelenéséig) meglehetősen egyetemes. Az ateista ideológiák kommunista és kapitalista, tudományos és pszichológiai formái nagyon új keletű invenciók, ezért helyesen tesszük, ha azt feltételezzük, hogy a szekuláris humanista ideológiák (hamisan) vallásosnak mondhatóak. A racionalisták előszeretettel hangoztatják, hogy a filozófia azért születhetett meg Athénban, mert az ésszerűség felváltotta az istenekhez kötődő babonákat. Természetesen ebben rejlik némi fontos igazság, mivel a politeizmus nem produkálhat ugyanolyan eredményeket, mint a monoteizmus. A különböző istenek közötti választási lehetőség összezavarta a görögöket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Szókratésznek, Platónnak és Arisztotelésznek volt egy magasabb rendű elképzelése az isteni logoszról, vagy mindenekfelettiről, az első mozgatóról. Igaz, hogy nem voltak teisták olyan értelemben, ahogyan az Izraelben megjelent, mégsem nevezhetőek szűklátókörű ateistáknak, hittek ugyanis az élet magasabb rendű céljaiban. Megláttak valamit Isten hatalmából és dicsőségéből: "Ami ugyanis nem látható belőle - az ő örök hatalma és istensége - az a világ alkotásainak értelmes ismerete révén meglátható" (Róm. 1:20). Amikor a keresztyén hit kultúrára gyakorolt hatásait vizsgáljuk, akkor emlékeznünk kell Európa egész történelmére, ami magába foglalja a görögök és rómaiak múltját csak úgy, mint a katolikus középkort, a reneszánszt, a felvilágosodást, a romantika hatásait, a nacionalizmust, szocializmust, kapitalizmust és az iparosodást, a technika és elektronika évszázadait. Mindezek részben a keresztyén hittel, részben pedig annak tagadásával jelentek meg. A szekuláris nyugati társadalom posztkeresztyén, és ezért erősen magán viseli a keresztyén örökség nyomait annak ellenére is, hogy elvilágiasodott. Jól lehet, hogy manapság a tradicionális vallási mintákat nagy részben elhagyták, sok tekintetben azonban a lelki keresgélésnek ma is számottevő jelei vannak.9 Np feledjük, hogy a nyugati történelem gyökerei - legyenek azok görög vagy 8 Albert Camus, The Rebel - An Essay on Man in Revolt (new York: Vintage, 1956). 9 Ahogyan erre rámutat M.Scott Peck, The Road Less Travelled and Beyond: Spiritual Growth in an Age of Anxiety (New York: Simon and Schuster, 1997). 120
