Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Új életre feltámadva
fel. Másféleképpen megfogalmazva azt is mondhatjuk, hogy Húsvétnak kulturális következményei vannak. Kétségen felüli az a tény, hogy Húsvét legmélyebb értelme Krisztus bűn és halál fölötti győzelme. A második jelentősége is fontosnak látszik, mégpedig, hogy új életre hív el. Az emberi élet mindig kulturálisnak tekinthető. Tudjuk, hogy a kultúrára sok minden hatással van és sok mindent foglal magába: családi modelleket, oktatást, technológiát, vallást, művészeteket, politikai nézeteket és még rengeteg mindent. A kultúrának részben a világnézetünk a formálója, továbbá teológiai látásunk is, ami nem más, mint annak a megértése, hogy a világ Istenhez tartozik, ami látásmódbeli különbséget von maga után az emberi civilizáció hosszú történelmében. Megtanulunk különbséget tenni az alapvető és az utolsó előtti között.1 A társadalom nem kerülheti el a hitvallások hatását, függetlenül attól, hogy azok határozottan vallásos jellegűek-e vagy tartalmaznak-e némi szekularizált ideológiai nézeteket is.1 2 Gyakran a kultúra nem más, mint autonómiánk keresése Isten Igéjétől függetlenül. Ezt fejezi ki a Bibliában Bábel és Babilon története.3 Úgy gondoljuk, ha kulturális vagy katonai értelemben erős egy társadalom, mint a rómaiaké, vagy ha technológiailag fejlettek vagyunk, akkor képesek vagyunk minden problémára megtalálni a választ. A reneszánsz óta létezett egyfajta általános tudatosság a fejlődést illetően, a felvilágosodás óta azonban ez a fejlődésbe vetett bizodalom egy új hitté alakult.4 Isten közöttünk való jelenléte azonban valami mást mond el nekünk. Ebben az írásban azt a kérdést szeretném feltenni, hogy a keresztyén üzenet és a húsvéti esemény hogyan ékelődik be az emberi kultúrába. Mielőtt szemügyre vesszük a nyugati kultúrát, vizsgáljuk meg Pál apostol igehirdetését Athén kulturális központjában. Pál Athénban: gondolatok Ap. Csel. 17:15-34-hez5 Soha nem jártam még Athénban, a régi épületek maradványainak képe azonban nagy hatást gyakorolt rám. Mindenki tudja, hogy Athén a görög bölcsesség központja volt, ahol Szókratész, Platón és Arisztotelész tanított, biztosan el tudják képzelni. Egy ember kora reggel a piac utcáján sétálgat. Talál magának egy helyet egy asszony mellett, aki éppen 1 Dietrich Bonhoeffer, fordította: N.H.Smith, Ethics (SCM Press, 1985), Első rész:IV. Lásd még Carter és van Eyden, Bonhoeffer's Ethics: Old Europe and New Frontiers (KampemKok, 1991). ■j Lásd például, Max L.Stackhouse, Creeds, Society, and Human Rights - A study in Three Cultures (Grand Rapids:Eerdmans, 1984). Szintén találhatunk még utalást: H.R.Rookmaaker, Modern Art and Death of Culture (London: Inter - Varsity, 1970). 3 Lásd: Jacques Ellul, The Meaning of the City (Grand Rapids: Eerdmans, 1970). 4 Lásd: Bob Gouzward, Capitalism and Progress: A Diagnosis of Western Society (Toronto: Wedge Pub., 1979). 5 A következő szemelvényt Pálról először Hollandiában publikálták Ophouwban, 1992- ben. 114
