Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Új életre feltámadva
tapasztalataink sokszor nem adnak teljes képet a valóságról. A Hold például egészen kicsinek tűnik, holott tudjuk, hogy sokkal nagyobb, mint ahogyan azt a földről látjuk. Számos estben szembesülünk azzal, hogy az, amit tudunk csak nagyon kicsiny része a teljes igazságnak. Vajon mindent tudunk-e az életről és a halálról, Istenről és a világegyetemről, a bűnről és az ítéletről, a megváltásról és az újjászületésről? A tulipán hagymák télen élettelennek tűnnek, tavasszal azonban visszatérnek az életbe. Elképzelhető, hogy jelenlegi világunk a bűn és halál téli hótakarója alatt él, de Isten kegyelmi királyságának tavaszán majd újra kivirágzik? Az emberi élet nem több-e, mint tulipán hagyma? Más szavakkal: Isten lehetőségei messze meghaladják az emberi lehetőségeket. Máshogyan megfogalmazva: a tudományokban, technológiában elért emberi megértés nagyszerű előnyei azt sugallják, hogy ne gondolkozzunk lekicsinylőén a Teremtő képességeiről! Mik a Húsvét következményei? A Heidelbergi Káté 45. kérdése szembesít bennünket ezzel, mely a következőket tartalmazza: Mit használ nekünk Krisztus feltámadása? Először: feltámadásával legyőzte a halált, hogy minket részesítsen abban az Igazságban, amelyet nékünk halálával szerzett. Másodszor: az O ereje most minket is új életre támasz fel. Harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunknak Bizonyos záloga számunkra. Volt olyan időszak, amikor a bűnnel, halállal, Isten ítéletével, az örökkévalóság jelentésével úgy foglalkoztak, mint ami az élet központi problémája. Az ilyen kérdések mai teehnokratikus századunkban a mindennapi élet perifériáira szorultak. Az emberek fő problémái a táplálkozás, a ruházkodás, a lakás miatti aggódás, és minekutána ezekért már nem kell többé aggodalmáskodniuk, akkor jöhetnek a következők: szép autó, szünidő, egy jobb ház és így tovább. Amikor Jézus a Hegyi beszédében ezekről szólt, az O végső tanítása az volt, hogy Van egy jobb alap, amire ráhelyezhetjük az életünknek. Ez a jobb fundamentum pedig Isten királysága: Isten ígéretei és tettei ebben a világban és ezzel a világgal. Úgy tűnik, hogy a Húsvét arról beszél, hogy hol a helye az embernek ebben a világban. Szól továbbá a bűnről és kegyelemről, a jó és rossz erkölcsről (mi egy új életre vagyunk elhívva)^ és, a jövőbe vetett reménységről. Mindazonáltal, mi már Krisztus által új életre támadtunk 113
