Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Dienes Dénes: Liturgia Sacrae Coenae.
f^ároSnatahi fJiizeteL jelentkező panaszok ellenére az új úrvacsorái liturgia lassan tért nyert Tiszáninnen. IV. A Liturgia Sacrae Coenae negyedrét alakú és 60 oldal terjedelmű könyvecske. A már többször emlegetett előszó szükségességének megokolását tartalmazza. Természetesen a bibliai és hitvallási alapokat hangsúlyozza, külön is megemlítve a Helvét Hitvallás mellett a tarcal-tordai zsinatok és az 1567. évi debreceni zsinat vonatkozó végzéseit, valamint Szegedi Kis István egyik művét.25 Követendő liturgiái előzményként az erdélyi rendtartást (Heltai nyomtatta ki 1559-ben Kolozsvárott) és Beythc István 1582-ben kiadott ágen- dáját hozza elő. A liturgia első eleme az úrvacsora szereztetésének magyarázata az I. Kor 11,23-29 alapján, mely a szerkesztők szerint elhagyhatatlan: „Egyébként csak úgy maradnak a vevőknek a külső cselekedetek, mint a megtöretlen dió Ez a szószéken történik. A bevezetés szövegét is megadja a rendtartás, érdemes elolvasnunk: ,Meghirdettük az elmúlt Úrnapján , hogyha a nagy- kegyelmű Úristen ez szent napot egészséggel és békével megengedi érhetnünk, az Úrnak asztalát megterítjük, hogy a megéhezett s szomjúhozott lelkek magoknak vigasztalást vegyenek. ím, a nagy Úristen könyörgésünkben meghallgatván, ígéretünk szerént az Ö asztalát megterétettiik, melyért övé legyen minden dicséret és dicsőség. Hívogattunk is benneteket a mi Urunk Krisztus Jézusnak nevében, s kértünk, hogy békéljetek meg Istennel és egymás között is békességtek legyen. Ha tiszteteket cselekedtétek, azt mondja néktek a mi Urunk: Ihol az én vacsorámat elkészítettem, tulkaim és madaraim megölettek és mindenek készen vadnak, jertek el a lakodalomba. És hogy annyival is nagyobb és jobb készületetek lehessen, minek előtte feljárulnátok, e következendő szent tiszteinket vigyük végben ”, Ezt követte a sze- reztetési igék olvasása, a tanítás, majd a bűn- és hitvallás: ,fer immár mindezek után igaz lelki töredelmességgel és bizodalommal tegyünk vallást, és a mi kegyelmes Istenünknek bűneink terhe alól való felszabadéttatásunk felől tött szép atyai maga ajánlását értsük és vegyük”. Itt alternatívaként 3 bünvalló imádságot ajánlanak a szerkesztők. Egyet a Praxis pietatisból, egy úgymond közismertet és egyet a pfalzi és skóciai hittestvérek gyakorlatából. A lelkész imádságát követte az Apostoli Hitvallás közös elmondása. Ez után figyelmeztette a híveket, hogy olyan szent gyülekezetét alkotnak, „ amelyben a szent angyalok is jelen vannak, fegyelmeznek kinek-kinek maga viselésére ", majd a három kérdés következett, tudakozódva a keresztyén ember hitének tartalma felől: bűnös, kárhozott állapot, Krisztus általi megváltottság, feltámasztás. A kérdések lényegében megegyeznek a mi mai .,régi” rendtartásunkban olvashatókkal, de rövidebbek és személyesebbek. Olvassuk most a harmadikat: „Hiszitek-e, hogy ez halandó életnek utána feltámasztja a ti testeiteket a porból és beviszen titeket lelkestől, testestől az örök boldogságba? Hiszem ”. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy az egyes szám első személyű 25 Quaestiones de verbis coenae Domini. Zürich 1584. 73
