Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (2)

ZJörténefem és Eronolócyia 430 évet. Rohl Josephusra hivatkozik, aki. a következőket írja: „ Xanthiko hónap 15. napján hagyták el Egyiptomot, négyszázharminc évvel azután, hogy Abrahám atyánk megérkezett Kánaánba, és 215 évvel azután, hogy Jákob felment Egyiptomba . Josephus magyarázása elgondolkodtató, s a kontextusok fényében hitelesnek tekinthető. A másolások során a szövegből az „ Egyiptomban után kimaradhatott „és Kánaán földjén . A LXX-ban így olvasható a 2Móz 12,40: „És Izráel fiai tartózkodása, vagyis az az idő, amit Egyiptom földjén és Ká­naán földjén éltek, 430 évig tartott. Az izraeliek egyiptomi tartózkodása tehát Kr.e. 1662-ben kezdődött. Az lMóz 45,6 szerint ez a nagy éhínség második esztendeje volt. Nyolc évvel korábban, harminc éves korában lett József Egyiptom vezire (lMóz 41,46). Ezt megelőzően tizenhét éves korában, tehát ti­zenhárom évvel korábban, adták el rabszolgának (lMóz 37,28). József tehát kb. Kr.e. 1683-ban került Egyiptomba. Kérdés: Ki uralkodott az új kronológia szerint Egyiptomban Kr.e. 1683-tól 1662-ig? A kérdés megválaszolásában a csillagok segítettek. I. Neferhotep uralkodási idejét ugyanis csillagászati úton állapították meg pontosan, aki a XIII. dinasztia uralkodója volt. I. Naferhotep uralkodásának 1. éve kb. Kr.e. 1540, következésként a XIII. dinasztia kb. Kr.e. 1632- ben kezdődött. Mivel Józsefet Kr.e. 1670-ben nevezte ki a fáraó vezirnek, ez még a XII. dinasztia idején történt. Ebben az időben III. Amenemhet volt a fáraó, aki Kr.e. 1682-ben lépett trónra, s kb. 47 évig uralkodott. Tehát III. Amenemhet volt az a fáraó, aki Józsefet Kr.e. 1670-ben vezirnek kinevezte. A hét szűk esztendő Az lMóz 41,47-54 szerint József kinevezését követően jöttek a bő esztendők (Kr.e. 1670-1664), majd a nagy éhinség esztendei (Kr.e. 1663-165^). Az éhínség tehát III. Amenemhet uralkodásának 20. esz« tendejében kezdődött. Kérdés: Vannak-e bizonyítékok arra vonatkozó­an, hogy III. Amenemhet uralkodása idején hét évig tartó éhínség volt? Az igenlő feleletet két tény valószínűsíti. Ismeretes, hogy Egyiptomban a föld termékenysége a Nílus áradása­itól függött. Mivel a Nílus áradása rendkívül fontos volt, ezért gondo­san figyelték, és feljegyzéseket készítettek róla. A feljegyzések szerint a Nílus áradásaiban III. Amenemhet uralkodásának 20. esztendejétől radikális változások voltak: az áradás magassága 8-9 méterrel is megha­1 Zsidó régiségek, 2. Könyv, 15,2. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom