Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dienes Dénes: "Használni akarván ő nemzetének"
"HASZNÁLNI AKARVÁN Ő NEMZETÉNEK' Életművének rugóit keresve megpróbáljuk megérteni nyughatatlan természetét: bejárta csaknem egész Európát Olaszországtól Dániáig és egész Magyarországot a Mura-vidéktől a Székelyföldig. Magyarországból Európa nyugati világába és visz- sza Magyarországba - százak útvonala ez rajta kívül is abban az időben. S mégis mennyire más az övé: magakereste számkivetés. A német egyetemek telítettebb levegőjében benne érezte magát a lüktető világszellem sodrában. S amit ott magába szívott, amit nagy szűkölködés közepette szerzett, azt átadta török és tatár dúlással küszködő hazájának. A fizikai vándorlásai Európa és a haza között, s az így felépített életmű humanista európaiságának és elkötelezett hazafiságának áldott szintézise. Humanista nemzetfelettisége harmonikusan egybeolvadt tiszta, mások gyűlöletétől mentes magyarságával. Írásaiban jól nyomonkö- vethető, hogy miként szélesedik a ’’patria" fogalma a szűkebb értelemben vett szülőföld értésétől az ország, a "haza" jelentéséig. Ilyen tekintetben Szenczi a modern értelemben vett nemzettudat formálója.1 Figyelmet érdemel ebben az összfüggésben az is, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül fordul a reformációt megelőző magyar történelem felé. Szent István vagy Szent László az ő szemléletében a magyar múlt nagy alakjai és nem a romlott pá- pás egyház képviselői. Áhítattal keresi fel Szent Erzsébet sírját s meleg szavakkal emlékezik meg róla: "Tündöklik és örökké fénlendik jó emlékezeti az istenes Erzsébet királnéasszonnak". A szétdarabolt, súlyos meghasonlásokkal terhelt haza békességének és egységének a szimbólumai a régi nagy magyarok, s Szenczi Molnár ebbéli vágyának és reménységének a kifejeződései a velük kapcsolatos álláspontja. Ha életművét általánosan szemléljük, eljuthatunk arra a megállapításra, hogy ő sem tett mást, mint az előtte járó nemzedék reformátor munkásai, akik halhatatlan szolgálatot tettek a magyar művelődésnek. De míg ők prófétai és apostoli tevéknységük nélkülözhetetlen eszközeinek tekintették a művelődés elemeit s a szent cél érdekében munkálták azokat, addig Molnár Albert tudatos programként vállalja a reformáció eszméjével töltött művelődés rnunkálását. Az evangéliumi hit, vallás és 1 Tolnay Gábor: Szenczi Molnár Albert személyisége in. Szenczi M.A. válogatott művei i.m. 21. 29