Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dienes Dénes: "Használni akarván ő nemzetének"
'HASZNÁLNI AKARVÁN Ő NEMZETÉNEK" dítás, végül pedig Lőcsén nyonatatják ki a "Discursus de summo bono, Az legfőbb jóról, mellyre ez világ mindenkoron serényen és valóban vágyódik" című művet, mely szintén fordítás. Életműve a magyar művelődés történetében éppúgy, mint református egyházunk történetében egyedülálló. Munkái "pillérművek" - mondja Németh László: "Csupa tartó oszlop az akkor magyarságot jelentő kálvinista magyarság kultúrája alá. Nincs elég perspektívánk e vállalkozások méreteihez. Ima ma valaki egy élményre támaszkodó s nem külföldi szakkönyvekből összeollózott, magyar szemszögű világirodalomtörténetet, s írná meg ugyancsak ő a magyar tehetség rajzásának, a reformkornak igaz történetét, végül adná össze népkincseinket a magyarság természetrajzát adó, világító könyvvé; ha akadna valaki, aki mindezt megcsinálná, az adhatna a mai magyarságnak annyit, mint Szenczi Molnár Albert adott a 17. század elejének. A magyarság legsürgősebb kultúrigényei találták meg benne fáradhatatlan munkásukat. Könyvei sine qua non könyvek, amelyek nélkül nem emelkedhetünk a protestáns testvériség művelt országai közé."1 "Ahol a magyar szellemi élet arcvonalán rést fedez fel éles tekintete erősítéséül, vagy inkább új foglalásra odaküldi a maga csapatait", jellemzi munkásságát egy másik autenthikus személyiség, Áprily Lajos.1 2 Szótára, nyelvtana a tudatos és programszerű nyelvfejlesztés eszköze lett, amely kihatott hosszú évszázadokra; Bibliakiadásai nélkül nem válhatott volna az Ige az üldözött, elnyomott protestáns magyarság megtartó erejévé; Institutio-fordítása a magyar tudományos próza egyik legelső nagyszabású kísérlete s egyúttal Kálvin életművének a szélesebb hazai társadalmi rétegekhez való közelvitele.3 /Zsoltárairól még szólunk/. Szenczi Molnár Albert alkotásai fordítások, s csak egy kis magyar világhoz szólnak, nem az egész művelt világ felé sugároznak, mint mondjuk a vele egy időben alkotó Shakespeare drámái, mégis kivételes jelentőségűek, mert az élethalálharcot vívó magyarság lelki-szellemi fegyvertárának nélkülözhetetlen darabjai. Nehéz igában járó nemzetére világosságot árasztott, 1 Németh László: Molnár Albert zsoltárai és ritmikájuk Protestáns Szemle, 1928. 82-88. 2 Áprily Lajos: A zsoltárfordító Protestáns Szemle, 1934. 283. 3 Révész Imre: Szenczi Molnár Albert i.m. 1-4. 27
