Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Frank Sawyer: The roots of totalitarianism (A totalitarizmus gyökerei)
A TOTALITARIZMUS GYÖKEREI mért könyörög, és egészen biztosan bőséggel találunk paranoiát és szkizoid fantáziálást. Azonban többről van itt szó, mint pszichológiáról: arra szeretnék rámutatni, hogy a totalitarizmus lélektana a társadalom lelkületének mélyebb krízisében gyökerezik, nevezetesen a Genezis 3. krízisében - a lelki alap elveszítésében. A Kelet-Európábán bekövetkezett változások ismét aktuálissá teszik Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című novellájának újraolvasását. A múltbeli gondolkozás mennyire jelen van még ma is, csak más néven, talán csak szelí- debb álarcot viselve!? Milyen vonások jelentek meg a totalitárius látás, annak újbóli megismétlődései - melyek olyan hosszú ideig hatást gyakoroltak Kelet-Európára - lélektani összetevői között? Szolzsenyicinnek sikerült megjelentetnie az Ivan Gyenyiszovics egy napját 1962-ben a Novij Mirben. Ez a rövidéletű hruscsovi „enyhülés" idején történt Ez az „enyhülés” maga azonban csak a szabadság puszta futó pillanata volt, feltárva Sztálin önkényuralmának némely borzalmát annak érdekében, hogy megerősítse a hruscsovi új rezsimet. Ennek a politikai „enyhülésének a rövidsége, annak haszna - inkább eszköz, mintsem cél - lélektani szempontból nem volt sokkal több, mint egy folytonos „racionalizáció” és „kompenzáció”: Szolzsenyicin könyve kiadásakor a helyzetet így vonzóbbnak lehetett feltűntetni a sztálini időszak borzalmaihoz képest. A múlt néhány bűntényét beismerve, Hruscsov elkendőzhetett más bűntényeket.1 A „de-sztalinizáció” sokkal többet tűntetett el a süllyesztőben, mint amennyit napvilágra hozott, nem volt továbbá hosszú életű. A kisregény azonban (valamelyest cenzúrázott formában) nyilvánosságot kapott és témáját többé nem lehetett rejtegetni. Munkatáborok: egyik olyan, mint a másik A kisregény főszereplője, Ivan Gyenyiszovics 10 év szibériai lágerben letöltendő büntetést kap. „Hazaárulással” vádolják. A kommunista kormányzás ideje alatt a Bűntető Törvénykönyv 58. paragrafusa szerint a „hazaárulás” olyan cselekedeteket foglalt magába, mint a kormányzás kritizálása, vagy olyan kijelentéseket, melyeket a pártpolitika ellenpropagandájaként lehetett értelmezni. Magát Szolzsenyicint is 8 éves büntető táborra és száműze1 vö. Hannah Arendt, The Origins of Totalitarianism (Mew York: Hartcourt Brace, 1966; 1975), xxix.o. 89
