Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1927

34 III. Az intézet működése. 1. Nevelés, fegyelem. Az iskolai év megnyitása napján a növendékek a tanári karral együtt felekezetek szerint templomba mentek. Vasárnap- és ünnepnapokon is részint egyes tanárok, részint a hitoktatók vezetésével látogatták a templomot. Nagy gondot fordítottunk növendékeink erkölcsi jellemének fejlesztésére, tanítási, nevelési eljárásunkban e célt mindig szem előtt tartottuk. A hazafias, magyar nemzeti nevelés alapját és irányát már a Tanterv és Utasítás megadja. E cél elérését támogatták iskolai ünnepélyeink is. Az ifjúsági olvasókör összejöveteleit hazafias szellem hatotta át. A közelmúltban lefolyt nagy világtörténelmi események tanúlságait sokszor tártuk a növendékek elé azzal a célzattal, hogy a magyar nemzeti •nevelés ügyét minél sikeresebben szolgálhassuk. A testi nevelésre intézetünkben a megérdemelt figyelmet fordítottuk. Tágas játszóterünk arra kijelölt alkalmas időben a növendékek rendelkezésére állott. Volt rá gondunk, hogy a szellemi munkával elfoglalt ifjak a szabadban eleget mozoghassanak. A torna- és játékórák, a megfelelő kerti munka, sportkörök, mind a test erősítését célozták. A fürdés, miután a fürdőszobaberendezés elromlott, korlátozva volt. A korcsolyázásban, az Ó-Bodrogon létesült korcsolya-pályán gyakorolták magukat növendékeink. A fegyelmi állapot kielégítő volt. Súlyosabb megítélés alá tartozó fegyelmi eset egy volt. Az intézeti fegyelem és rend fenntartásában maguk a növendékek is, mint felügyelők, hetesek résztvettek. Napirend az internátusban és externátusban: '|26-kor felkelés. (Mosakodás, öltözködés, az ágy rendbehozása.) 6-tól '{28-ig tanulás (szilencium). 'j'28-kor reggeli. 8—l-ig tanítás. "|

42-kor ebéd. 2-ig szabadfoglalkozás.