Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1927

35 2—3-ig kimenő. 3—5-ig, ha tanóra (egyházi ének, zeneóra) nincs, szabadfoglalkozás, játék. 5—7-ig szilencium. 7-kor vacsora. 1

88-tól 9-ig szilencium. 9-kor ruhatisztítás, mosakodás, lefekvés. Vasár- és ünnepnap d. e. istentisztelet, 12—l-ig önképzőkör, d. u. 2—5-ig kimenő, a nap többi részében, mint hétköznapon. 2. Tanítás. A tanítás a tanterv és utasítás alapján készült helyi tanmenet szerint folyt. Igyekeztünk a növendék előtt a jó tanító példáját nyújtani azzal, hogy tanításainkat pontosan, godos előkészülés után tartottuk meg. Más részről nemcsak buzdítottuk, hanem a szilenciumek szigorú megtartásával rá is kényszerítettük őket a tanulásra. Havi rendes értekezleteinket a hónap utolsó szombat délutánján tartottuk. Volt 11 rendes, 4 rendkívüli és 2 módszeres értekezlet. Az utóbbiak közül az egyiken Ecsedy Lajos „A táblai rajz fontossága", a másikon Magyary Károly „Az osztrák fővárosi és vidéki iskolákban szerzett tapasztalataim" címmel tartott előadást. Az írásbeli dolgozatok rendjét év elején, témáit értekezleteinken havonként előre állapítottuk meg. Magyar nyelvből és irodalomból a következő tételek jelöltettek ki: I. osztály. a) Iskolai fogalmazványok: 1. A mi falitáblánk. 2. A mi tantermünk. 3. Kukoricafosztás. 4. Intézetünk épülete. 5. Szilágyi és Hagymási szabadulása a török fogságból. (Elbeszélés a Szilágyi és Hagymási c. népballada alapján.) 6. Első nap a tanító-képzőben. (Életkép.) 7. Az árvalányhaj története. (Elbeszélés. Tompa Mihály Az árvalányhajról c. költeménye alapján tanítványainak elbeszéli egy tanító.) 8. Disznóölés. (Leírás.) 9. A mi házunk. (Leírás.) 10. Az én legkedvesebb barátom. (Jellemrajz.) 11. Elbeszélés Dohányos Tivadar: Egerek gyűlése című képe alapján.