Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

6 Tolnai István (nem kell összetéveszteni a pataki lelkészszel), az első latin osztály praeceptora volt annak felállításakor ; hozzá címezi Comenius a Vestibulum előszaváúl álló módszeres utasítást; utódáról, Rozgonyiról, a búcsu-beszédben van szó. A Janua előszava Kapossi Pálhoz, mint a Il-ik latin osztály praeeeptorához van intézve; utódáról, Némethiről, szintén a búcsúbeszéd szól. E négy utóbbi nem rendes tanár (rector), hanem a nagyobb (talán már végzett) tanulók közül egy évre választott praeceptor volt; ez állomások állandósítását sürgette Comenius. E négy egyén neve nem található a tanárok névjegyzékében. Az atrialis osztálykönyv előszava Ecsedi Jánost emliti a Ill-ik latin osztály praeceptoráúl (moderátor); ez állomás valószínűen Comenius tanácsára állandósittatott, de csak Ecsedi távozása után; neve a tanárok névjegyzékében szintén nem található. Szilágyi Béniáviin Istvánról a schola latina-bm úgy emlékszik Comenius, mint a ki a pataki iskolában már előbb dicséretesen forgolódott s kitől a latin nyelvkönyv készítésében való segédkezését reméli. E jeles férfiú Alsted alatt tanult a gy.-fehérvári iskolában, külföldi útja után a váradi iskola rectora (hol Comenius Janua-]kt a magyar nyelvhez alkalmazta), 1645—47-ben a pataki iskola rectora, mint ilyen vett részt a szatmár-németii zsinaton, melynek történetét megirta. 1647-től tolcsvai s Comenius idejében újhelyi praedicator s a zempléni egyházmegye jegyzője. Tolnai János megítélésében egyébként elfogult író. Veréczi Ferencet Tolnai Jánossal és Klobusitzky Andrással (a fejedelemasszony tanácsosával) úgy emliti Comenius (Opp. did. o. III. 61.) mint iskolafelügyelőt (scholarchat.). Yeréczi 1636—1638-ig pataki tanár volt, 1644—1654-ig pataki lelkész s mint ilyen az iskolának egyik felügyelője, a maga korában híres egyházi szónok, egyébként a presbiteri rendszernek ellensége, ki Lorántfy Zsuzsánnának is sok kellemetlenséget szerzett. Simándi Jánost ugyan nem emliti Comenius, nem is volt a Comenius idejében tanár, de mint zempléni esperes, bizonyára befolyást gyakorolt a pataki iskola ügyeire. Simándi 1626—30-ban volt a pataki iskola rectora, 1630-ban újhelyi lelkész, 1646-ban liszkai lelkész és zempléni esperes, 1653-ban történt haláláig. Szombathy tanúsága szerint részt vett a Tolnai János elleni pörben s mind a tokaji gyűlésen, mind a szatmár-németii zsinaton hozzájárult a Tolnai ujitásai ellen hozott határozatokhoz. Végűi Tarczali Pálról kell emlékeznünk, kit Comenius a schola