Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

I. COMENIUS AMOS JÁNOS MAGYARORSZÁGON. Irta: DEZSŐ LAJOS. (Töredék szerzőnek hasoneímü tanulmányából). —- • I. A pataki iskola állapota Comenius idejében. 1. A pataki iskola 1531-ben, tehát mindjárt a magyarországi reformatio kezdetén, az itt fenállott minorita zárdából alakittatott; első tanítója Kopácsi István, Ferenc-rendi szerzetes, a magyar reformátorok egyike volt; kezdetben azonban csak alsóbbrendű u. n. triviális iskola lehetett, csak 1549-ben, Perényi Gábornak nagyobb mérvű pártfogása folytán s Kopácsi Istvánnak Wittembergából való hazatérte után alakittatott nagyobb iskolává, melyben tanitók s lelkészek képeztettek. Az iskola fentartói a pataki uradalom birtokosai voltak; e protestáns főurak nagy szükségét látták anuak, hogy a protestantismus értelmi erejét jó iskolák által emeljék. 1616-tól a Eákóczy család birtokába jutott a pataki vár. I. Eákóczy György, ki mint Erdély fejedelme (1630 —1648.) a magyarországi ref. főiskolákat is bőven segélyezte s fiai nevelését mintaszerű bölcseséggel irányzá, mint Pataknak ura, indíttatva érzé magát a családi birtokai központján levő iskolát a fehérvári Bethlen-főtanoda fényére s rangjára emelni; majd buzgó özvegye, Lorántfy Zsuzsánna (f 1660.) s kisebbik fia, az európai műveltségű (III.) Eákóczy Zsigmond, áldoztak igen sokat az iskola emelésére, mely ekkor Eákóczy-iskolának neveztetett s a pataki iskola Lorántfy Zsuzsánna idejében élte első virágzási korát. Lorántfy Zsuzsánna az egyházkormányzat terén a presbyterialis rendszer híve volt, s e miatt az episcopalis irányzathoz hajló erdélyi és tiszántúli, valamint a consistorialis rendszer mellett harcoló tiszáninneni egyházmegyék némely lelkészei ellenhatását hivta ki. Véleményem szerint részben az egyházkormányzat terén kifejlett eme harcnak, az iskolajavitás terére történt átvitele volt közvetett oka annak, hogy Comenius nagyszerű pedagógiai eszméi nálunk aránylag oly csekély hatással voltak; szükségesnek látom azért bemutatni azon férfiakat, kik akár mint *