Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1874
26 Másnap: 24-én délelőtt megnézték növendékeink az állami tanitóképezdét. Egy pár előadáson megjelentek; azután az ottani ref. lyceum szép és gazdag muzeumait s könyvtárát tekintették meg. Szilágyi István, igazgató adott itt nekik mindenről tüzetes fölvilágosítást és kitűnő magyarázatot, országszerte híres pedagógiai manierjával, mézes beszédével. Ifjaink egészen el voltak ragadtatva s minden szavát jegyezték. Megnézték a római kath. elemi fiiskola IV. osztályát és a ref. leányiskolát. Délben Szilágyi István, Máramarosmegye főtanfelügyelője rendezett mindnyájunk számára ebédet a „Korona" eimii vendégfogadóban. Ez nap délutánján 3 órakor útnak indultunk Bocskóra, a szódaés vegygyárat megnézni. Bocskó Szigettől 1 ^ óra járás gyalog. Bocskón mélt. Prugberger József, miniszteri tanácsos és kincstári jószágigazgató ur intézkezdése folytán, a derék bocskói kincstári tisztekhez lettünk mindnyájan elszálásolva. A szóda- és vegygyár 20—25 percnyire esik a kis „Handal"-tól (kincstári telep). Ezt még ezen nap megnéztük. A gyár igen előzékeny kereskedelmi igazgatója mindent apróra megmutogatott. Növendékeink itt, előzetes oktatást nyervén az ezen gyárban végbemenő vegyfolyamatok és produktumokról már itthon, meglehetősen honn érezték magukat s nagy érdeklődéssel tudakolóztak minden részlet után, hogy vajon a nyert képnek a látott valóság megfelel-e ? 25-kén korán reggel indultunk a kabola-polyánai ásványvíz és vasgyárak megtekintésére. K.-Pólyána Bocskótól gyalog 1 8/ 4 óra. Jó séta. Növendékeink gyalog tették meg az utat, könnyen, vidáman. A felséges vidék s a vasgyár tudós, mintaszerű igazgatója: Baligha Gusztáv urnák kiválóan pedagógiai magyarázgatásai folyton jó hangulatban tartották növendékeink szellemét s fokozták tudvágyát. Az ezen vasgyár igazgatójával töltött 2óra mindnyájunk előtt felejthetetlen. fördőben elköltött ebéd után 2 1/ i órakor ismét visszaindultunk Bocskóra. Ide 5 óra tájt megérkezvén, miután szives szálásadóinktól s Harczer Imre, kiváló előzékenységü, főerdőmester úrtól bucsut vettünk: a már reánk váró, kincstári fogatokra ültünk s Rónaszékre, a sótelepek megnézése végett, indultunk. Rónaszék Bocskótól két óra, kocsin. Ide 7 órakor megérkezvén, a már reánk váró kincstári tisztség által kiválóan szívesen fogadtatánk. Itt is azonnal elszálásoltak. Félóra múlva lementünk az „Apafi"-aknába. Messzeföldről zarándokolnak ezen akna megnézésére s a ki egyszer látta, nem is feledi el
