Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1948

I. EGYETEMES FŐISKOLAI RÉSZ 1. A sárospataki református kollégium felügyelő, kormányzó és igazgató hatóságai. A kollégium legfőbb hatóságai: a tiszáninneni református egyházkerület és a magyarországi református egyház egyetemes konventje. A kollégium életét az egyházkerületi közgyűlés, az egyházkerületi elnökség: a püspök és az egyházkerületi főgondnok, mint a kollégium főgondnokai; továbbá a gondnokok, az igazgatótanács és a három intézeti ág közös szerve: a köziskolai szék irányítják. A kollégium anyagi ügyeit a gazdasági választmány intézi. Az ifjúság vezetője és képviselője a főiskolai szénior. 2. Beszámoló a sárospataki főiskola 1948^49. évi életéről. Költségkímélés céljából ez alkalommal a közigazgató évnyitó beszédét és évvégi jelentését nem közöljük egész terjedelmében, hanem csak összefoglaló beszámolót adunk főiskolánk ezévi életéről és működéséről. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én folyt le. A városi teplomban tartott ünnepi istentiszteleten Kalydy Miklós, gimnáziumunk új vallástanára hirdette az Igét. Az imatermi ünnepélyen dr. Urbán Barna közigazgató tartott évnyitó beszédet, Darányi Lajos ügyvezető lelkészi gondnok mondott zárószavakat. Ünnepélyünket a Sárospatakon tartózkodó dr. Bóka László államtitkár úr is megtisztelte megjelenésével. Az évzáró ünnepélyt június 17-én tartottuk. Ez alkalommal Czegle Imre lelkipásztor, főiskolai könyvtáros végezte az igehirdetői szolgálatot, dr. Nagy Barna közigazgató mondott évzáró beszédet, dr. Szabó Zoltán professzor, egyházkerületi főjegyző pedig zárószavakat. Ha főiskolánk Isten kegyelméből most befejezett évét a mult iskolai évvel hasonlítjuk össze, elmondhatjuk, hogy a mult évben főiskolánk a kiterjeszkedés, az extenzivítás, az intézeti ágak kibontakoztatásának csúcspontját érte el, a most lezárult évben pedig új úton: a belső feladatok, a szűkebbre vont keretek közti intenzív visszakoncentrálódás útján indult el. A tavalyi évkönyv öt intézeti ág életéről számolt be, az ezévi már csak háromról szól, mert az iskolák államosítása s az egyházunk és az állam közötti értelmében a kertészeti és. szőlészeti középiskola és az általános iskola kivált református egyházi kollégiumunk keretéből. A megszűnés felé haladó tanítóképző-intézet és líceum is csak csonkán: I. osztály nélkül folytathatta munkáját. Azok a szabadművelődési munkaágak — népfőiskola, szabadművelődési akadémia stb. —, amelyeknek elindítója és melengetője főiskolánk volt s amelyek a műhelyükül reánk bízott Rákóczi-várban nyertek elhelyezést, szintén más keretben helyezkedtek el, a Rákóczi-vár pedig visszakerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium közvetlen rendelkezése alá. Ami a várat illeti: Főiskolánknak bizonyára gondviselésszerű volt az ott végzett három évi szolgálata: a közvetlen pusztulástól menthette meg nemzetünknek ezt a drága kincsét. Most, amikor a magyar állam a maga sokkal nagyobb anyagi lehetőségeivel lényegében ugyanazokat a feladatokat törekszik ott megvalósítani, mint amilyeneket főiskolánk kezdeményezett, jóreménységgel vagyunk affelől, hogy ezek a kezdeményezések és feladatok immár sokkal nagyvonalúbban valósulhatnak meg.