Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1942

6 Ma nem divat a múltba nézni, mert mindent és mindenkit az orkánszerűen tomboló jelen és a körvonalait csak nagy vonásokban sejtető jövő köti le. Kívánatos mégis, hogy főiskolánk szellemtörténetének rideg tényeit és beszédes tanulságait számon tartsuk a múlton való üres merengés és ábrándozás nélkül. Valóságérzetünk diktálja, hogy a tanulságokat magukban hordozó tények előtt ne hunyjunk szemet. Mivel anyagi világban élünk, alá vagyunk vetve nemcsak egyénileg, de intézményileg is az anyagi világ törvényeinek. Főiskolánk mindig a szellem, a lélek felsőbbrendűségét hirdette és bizonyította ugyan, de a magasabb szellemiség kiságárzásának anyagi feltételei is voltak és lesznek minden időben. A mindenkori kor követelményeit nemcsak szellemi, de anyagi síkon is teljesíteni kellett és kell a jövőben is, ha meg akarjuk tartani az ősöktől reánk hagyott primátust. A XVI. és XVII. században ez nem volt probléma, mert a nagy pártfogók és fejedelmek fundációi fölösen fedezték a maihoz viszonyítva még csak gyermekcipőben járó pedagógiai igényeket. De mit szólna ma a túlfinomult közvélemény és igényesség, ha egy napon a régi Trója, Huta és Fazekas-sor vasíag falu, kiváló alapítményű, de szűk ablakú kis szobácskáit, tantermeit varázsólnók vissza a mai tantermek ésinternátusi helyiségek helyett a diákság számára faggyúgyertyákkal ós olajniécsesekkel ? Hiába hivatkoznánk szent örökségre, tradícióra s magára Coineniusra, hátat fordítana mindenki Pataknak, s vinné gyermekét napos, higiénikus internátusi és iskolai termekbe. Mélyen Tisztelt Közönség! Amióta a főiskola utolsó, nem kategóriákhoz kötött nagy fundációját átvette, azóta az igények nem 100, hanem 1000 százalékkal emelkedtek. Ezt a korszellem és a pedagógiai követelmények hozták magukkal, viszont a főiskola anyagi forrásai nem bővültek megközelítő mértékben sem, legfeljebb a szintén korszerűvé vált gazdálkodás következtében gyarapodtak. Régen nemhogy segítette volna az államhatalom a főiskolát, sőt ellenkezőleg, evangéliumi és hazafias szelleme miatt megfojtani igyekezett, mégis élt, virágzott s ha látszólag meghalt is itt, feltámadt nehéz álmából évtizedek múlva, mint ama Csipkerózsika. Elénk mered a kérdés, hogyan volt ez lehetséges? Mélyen Tisztelt Közönség! Ezért érdemes forgatni a régi írásokat a mai államsegélyes korszakban, hogy vegyünk azokból ihletet, lelket, inspirációt, hogy ne panaszkodjunk, hanem adjunk hálát az Istennek azért, hogy vagyunk, ahogy vagyunk. Igen, nagy csoda az, hogy a pataki főiskola áll, de a csodát csak azok értik meg, akik ez immár szintén ódon falakon és berendezésen túl látják a multat annak minden szenvedésével, töredelmével, megtiportatásával és felmagasztaltatásával. Ezek valóban elmondhatják és pedig Isten iránti hálával, hogy: a mull kötelez !